Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pénzügyi jog Egyéb illetékek. 244. 111. díjj. 20. tétel. Ingatlan haszonélvezetének évi szolgáltatások nyújtásával történő megváltása nem életjárndék, hanem haszonbérletnek tekintendő. (26029/1926. P. sz. — 1928. jun. 20. — Pk.it. X. 124.) 245. 111. díjj. 20. tétel. Az évi bérösszegen felül fizetett egyszersmindenkorra szóló építési hozzájárulás az illetékalaphoz számítandó. (3617/1928. P. sz. — 1928. máj. 10. — Pkjt. X. 125.) 246. 111. díjj. 20. tétel. A bérlő által fizetendő üvegbiztosítási díj és fűtési járulék növeli a bérleti szerződés illetékalapját. (8230/1928.' P. sz. — 1672. P. sz. E. H.) 247. 111. díjj. 27. tétel, c) bb) pont és 78. tétel I. A. a) pont. Transformátor állomás és helyi villanyvezetékek létesítésének költségeihez való egyszersmindenkori hozzájárulás áruszállítás ellenéritékének nem tekinthető. (7050/1927. P. sz. — 1928. jun. 24. — Pkjt, X. 120.) 248. III. díjj. 79. tétel. Tégla előlállító munkásokkal kötött szerződés illetékköteles. Kb. A m. kir. pénzügyigazgatóság jogszabálysértés nélkül állapította meg a kiszabás alapjául szolgált szerződés illetékkötelezettségét. Az illetéki díjjegyzék 79. tétel kk) és mm) pontjai értelmében ugyanis csak a gazdasági munkabérszerződések és a vízimunkálatoknál, az xít- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok és munkások szerződései bélyeg- és illetékmentesek. Az itt kérdésben forgó szerződés tárgya tégla előállítása. Az tehát az imént említeti kivételes illetékmentesség egyik esete alá sem esik. Ennélfogva a szerződés az illetéki díjjegyzék 87. tétel d) pontja szerint illetékköteles. (528/1929. — P. sz. — 1929. otkt. 18. — Pkjt. XI. 27.) 249. 111. díjj. 33. tétel. Vállalati szerződésnél illetékalapot képez a vállalkozás felülvizsgálása fejében kikötött ú. n. felülvizsgálati költség, valamint az illetékköltség. (9982/ 1926. P. sz. — 1662. P. sz. E. H. — 1929. Pod. 3 füzet, 18.) 250. 111. szab. 81. §. Bizonytalan időre kötött szerződéseknél akkor sincs arányos illetéktörlésnek helye, ha a szerződés három éven belül szűnt meg. Kb. Az i 11. szab. 101. §-ának második bekezdéséül felvett 1881. évi XXVI. t.-c. 12. §-a szerint kiszabott vagy belizetetl illetékek