Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Beadványt illeték 224—233 101 kének alapját az illeték díjjegyzék 16. tételének rendelkezései szerint kell megállapítani. Kb. A telekkönyvi beadványokra az 1914. évi XLI.I t.-c. 31. §-ának rendelkezéseit alkalmazni egyáltalán nem lehet, mert ennek a törvényszakasznak szövegéből nyilvánvaló az ,hogy azok kizárólag a polgári perrendtartásról szabályozott eljárásokban alkalmazhatók. A kérdés eldöntésénél tehát a régi illetékszabályokat s azokat az újabbi törvényes rendelkezéseket kell vizsgálat tárgyává tenni, amelyek a kérdést illetőleg a régi illetékszabályokkal szemben eltérő vagy módosító határozmányoikat tartalmaznak. Az elbírálandó kérdés felvetésére az a körülmény szolgáltatott okot, hogy a törvényhozás az illetékdíj jegyzék 13. tételének IV. 15. pontját hatályon kívül helyezte s helyette az 1920:XXIV. t.-e. 39. §-át iktatta törvénybe. Az 1920. évi XXIV. t.-c. 39. §-ának a szövege az illetékdíjjegyzék 13. tételének IV. 15. pontjának a szövegétől eltérő, s különösen hiányzik az előbiből az, amely szerint a bejegyzendő, vagy ki törlendő jognak az értéke a hatályon kívül helyezett 13. tétel IV. 15 pont szerint az illetéki díjjegyzék 16., illetve 92. tételei szerint volt meghatározandó s e helyett csupán a „bejegyzendő vagy kitörlendő jogok értékéről" szól a nélkül azonban, hogy megjelölné azt, hogy ezeknek a jogoknak az értékét milyen jogszabályok alapján kell meghatározni. Az 1920. évi XXIV. t.-c. 39. §-ának ez a látszólagos hiánya alapul szolgálhat arra a felfogásra, hogy e miatt az illetéki díjjegyzék 16. tétele szerint a jogok értékelése nem is eszközölhető. Ez a felfogás nem helytálló, mert az 1920. évi XXIV. t.-c. 39. §-a egyedül azt határozza meg, hogy a bejegyzendő vagy a kitörlendő jog értéke után milyen illetéket kell fizetni. Arról nem rendelkezik, hogy az értéket milyen szabályok szerint kell meghatározni, de ennek a meghatározása ennek a törvényszakasznak nem is volt a feladata s az e helyen felesleges is, amennyiben az érték meghatározása más törvényes rendelkezések keretében történik meg. Ennek a törvényszakasznak nem az a rendeltetése, hogy a jogok értékének a mikénti meghatározását szabályozza, hanem az, hogy az idevonatkozó szabályok alapján meghatározott érték után fizetendő illeték összegét megállapítsa. Az illetéki díjjegyzék 16. ós 92. tételei s az azokhoz fűzött jegyzetek hatályon kívül helyezve nincsenek, s ekkép hatályban vannak azok a szabályok, amelyek a bejegyzendő vagy kitörlendő jogok .értékének a mikénti meghatározását írják elő, amiből következik az, hogy az 1920, évi XXIV. t.-c. 39. §-a szerint az illeték alapjául szolgáló érték csak az lehet, amelynek a meghatározása a hivatkozott tételekben foglalt szabályok alapján történt, s ekkép az eddig fenn-