Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Törvénykezési illeték. 209—213 97 mert alperes az ítélet ellen ellenmondással élt ós az ennek során megtartott tárgyaláson keresetét 150 pengőre leszállította, erre az összegre azután az alperessel egyezségei kötött és az ezen egyezség után járó illetéket lerótta, így tehát a mulasztási ítélet hatályát vesztvéri, az utána lerótt illeték részére visszatérítendő. Minthogy azonban az 1914:XLIIL t.-c. 61. §-a értelmében határozati illeték visszatérítésének csak akkor van helye, ha a bíróság azt a határozatot, amely után az illetéket lerótták, nem hozta meg, a jelen eseben azonban a bíróság a mulasztási ítéletet meghozta és így panaszos a lerótt illeték visszatérítését annál kevésbbé igényelheti, mert az a körülmény, hogy alperes az ítélet ellen ellenmondással élt és ennek tárgyalása során a panaszos az alperessel bírói egyezséget kötött, az ítéleti illeték visszaköveteléséhez való jogát meg nem állapítja, mert az idézett törvény a 61. §-on kívül ugyanis 59. és 60 §-áhan felsorolja azokat az eseteket, melyekben valamely megtámadott határozat feloldása, vagy megváltoztatása esetén a lerótt határozati illeték visszatérítéséneik vagy beszámításának van helye, ezek között azonban az ellenmondással megtámadott mulasztási ítélet felemlítve nincsen, abból a körülményből tehát, bogy a törvény részletesen intézkedik egyes esetekben a feloldott vagy megváltozott ítéletek illetékének visszatérítéséről és az ezt követő szakaszban általános szabályként kimondja, hogy a tényleg meghozott határozat illetéke vissza nem téríthető, azt kell megállapítani, hogy a törvénynek nem is volt szándéka az ellenmondással megtámadott mulasztási ítélet után lerótt illetéket sem egészben, sem részben visszaadni. (10.249/1929. P. sz, — 1681. P. sz. E. H. — 1930, Pod. 3. füzet, 48.) 212< 1914..-XLIII. t.-c. 78. §. A szegénységi jognak az eljárás folyamán való megvonása esetén a szegénységi jogot élvezett felet képviselő ügyvédet, — amennyiben nem hivatalból kirendelt képviselő — az illeték lerovási kötelezettség csak a szegénységi jogot megvonó határozat jogerőre emelkedése utáni időben keletkezett iratokra és beadványokra nézve térbeli, de nem terheli a szegénységi jog megvonása tárgyában hozott határozat meghozatala előtt vagy azzal egyidőben felvett jegyzőkönyv és benyújtott beadványra nézve. (5647 1928. — P. sz. — 1928. okt. 31. — Pkjt. X. 117.) 213, 1914:XLIII. t.-c. 79. §. Nem követelhető felemelt illeték az illeték feljegyzésére jogosult fél ügyvédjétől azért, mert a bélyegjegyzék vezetését elmulasztotta. Kb. Igaz ugyan, hogy az 1914. évi XLIII. t.-c. 79. §-ának második bekezdése az illeték feljegyzésére jogosított fél képviselőjének kötelességévé teszi a le nem rótt illeték jegyzékbe foglalását, de az említett törvény a jegyzékbe foglalás elmulasztása esetére sem az Döntvénytár 1930. n