Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

90 Pénzügyi jog kívül álló személyt, aki az okiratot használatba veszi, valamint azt is. kinek kezei között van az okirat akkor, midőn a bélyegkötelezettség- beállott, a bélyeg-- és illetékszabályoknak a 39. %-ra. utaló 94. |. 2. pontja és 94. §. 1. pontja szerint kezesség terheli ugyan, de az ily személyeknek tovább terjedő, különösen a készpénzben fizetendő illetékre vonatkozó lerovási vagy kezességi kötelezettségét, az illetékszabásra való bejelentés kötelezettségét sem a megtámadott határozatban idézett jogszabályok, sem a 97. %. és 123. §. rendelkezései alapján megállapítani nem lehet. A 89. §. a) pontja szerint ugyanis a bélyegilleték lerovására az okirat kiállítója és elfogadója van kötelezve; a 95. %. 1. pontja szerint a készpénzben lerovandó illeték lerovására ugyanazon ügyleti felek vannak kötelezve; az illetékszabás 69. tételének 1. jegyzete csak az üzleti féllel szemben állapítja meg az illetékkötelezettséget s ez a kötelezettség nem terjeszthető ki az ügyleten FÍVÜI álló harmadik személyre; a bélyeg és illetékszabályok 97. ^-ában nincs oy rendelkezés, hogy a külföldön kiállított okiratok után készpénzben fizetendő illetékért az ügyleten kívül álló fél. ha az okirat kezei között volt. kezességgel tartozik; a 123. §. c) pontja szerint pedig a bejelentés a szerződő felek, esetleg a megbízás nélküli ügyvivő vannak kötelezve s ez a kötelezettség másokra nem terjeszthető ki. (14015 1928. — P. sz. — 1928. nov. 8. — Pkjt X. 129.) 189. 111. dijj. 32. tétel. Ha a férj a nejét a közszerzeményi igényére vagy ennek egy részére nézve, még életében készpénzzel (követelés engedményezésével) kielégíti, úgy ez után a kielégítés után ajándékozási illeték nem követelhető. (Engedményezési illeték jár.) (1624. P. sz. E. H. — Pkjt. XI. 101.) 190. 111. dijj. 59. tétel. Nem illeti meg a feltételesen illetékmentesség azt a kereskedelmi levelet, amelyben tulajdonjog fenntartás, zálogjog bekebelezési engedély és bírósági illetékesség, tehát olyan kikötések is foglaltatnak, amelyeknek érvényességéhez jogszokás, a telekkönyvi rendtartás és illetőleg a Pp. szabályai szerint írásbeli okirat szükséges. (6762/ 1928. — P. sz. 1928. nov. 14. — Pkjt. X. 128.) 191. 111. dijj. 59. tétel. A kereskedelmi alkalmazottak felvétele nem tárgya a kereskedelmi- vagy iparüzletnek, hanem csak eszköz annak gyakorlásához s így az 59. tétel 4. pontja szerint kedvezményt ilyen tartalmú okiratra kiterjeszteni nem lehet. (16.855/1928. "— P. sz. — 1929. jun. 28. — Pkjt. XI. 54.) 192. 111. dijj. 59. tétel. A bon nem tartozik feltételesen