Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pénzügyi jog b) Ajándékozási illeték. 147. 1920:XXXIY. t.-c. 33. és 91. §. Ha az apa gyermekeit az átadott ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződésből kitünőleg egyenlően akarta megajándékozni, azonban az egyik egyermekének az ingatlanból azzal a kikötéssel ad még egyszer annyi teriiletet, liogy az ajándékba kapott többlet helyett a megajándékozott gyermek a sar ját birtokából ugyanolyan értékű, földterületet köteles adni a testvérnek, amennyivel többet kapott, úgy az ajándékozási illetéket minden megajándékozottra egyöntetűen, a szülő és gyermek közötti ajándékozásra megállapított mérvben kell kiszabni. (7232/1926. — 1638. P. sz. E. H. — 1929 Pod. 3. füzet, 17.) 148. 1920:XXXIV. t.-c. 90. §. Olyan ügylet után, mely az ajándékozónak később bekövetkezendő esemény esetére az ajándékozás tárgyára vonatkozóan szándékolt akaratának végrehajtását jelenti, újabb illeték nem követelhető. Kb. Az ügyiratok alapján megállapított tényállás szerint MS. 1911-en oly kikötéssel ruházta át ingatlan vagyonát akkor életben volt hét gyermekére, hogy ezek kötelesek az utóbb születendő gyermekeknek íibból egyenlő részt átbocsátani, úgy, hogy a vagyonból minden gyermeke egyenlő arányban részesedjék. Az ezúttal elbírálás tárgya „Nyilatkozat" című okirat annak a kikötésnek felel meg, amely az utóbb született két gyermek részel tetésévei helyesbítés jogcímén egy-egy kilenced részben határozza meg a M. S.-tól származott kilenc gyermek tulajdonjogát a nevezett ingatlanaira. Ennek a tényállásnak az alapján nem lehet megállapítani önállóan illetékköteles új ügyet létrejöttét az utóbb született két gyermekkel szemben a telekkönyvben már tulajdonos testvéreikből, tehát oldalági rokontól nyert ajándékozás címén. Ez az újabb ügylet ugyanis valójában a tulajdonképen ajándékozó szándékának alapján keletkezik, annak eredeti szándékát valósítja meg. Az alapügyletnek az utóbb születendő gyermek részeltetésére vonakozó kikötése nem bontó feltétel, mert születésük ténye a szerződés hatályát nem szünteti meg. Nem is felfüggesztő feltétel, mert a szerződésnek azonali hatályba léptét nem akadályozta a^ említett kikötés szerződésbe foglalása. Ezért az 1920: XXXIV. t.-e. 90. §-ában a feltételekre, különösen a bontó feltételre nézve meghatározott szabályok itt alkalmazást nem találnak, a felfüggesztő feltételre megállapított szabály pedig az újabb ügylet külön illetkmentessége ellen szól, mert ilyen fetétel megállapítása esetén az illetéket a szerződés megkötésekor ugyan ki kell szabni.