Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Házadó, 61—62. 39 Kb. A H. H. Ö. 2. §. 6. pontja s az ahhoz fűzött utasítás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a gazdasági cselédházak házadómentességét ahhoz a feltételhez kötné, hogy ezeknek a mezőgazdasági ingatlan területén kell lenniök. Ezen épületek házadómentességének egyik feltétele az, hogy azok az illető gazdaság alkotó részei legyenek, hogy a rendeltetésüknek megfelelően használtassanak, vagyis az, hogy azok kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott cselédek és azok családtagjai természetbeni lakásául szolgáljanak. Az a körülmény, hogy a gazdasági cselédház nem magán a gazdasági birtoktesten, illetve az azon létesített majorban, vagy tanyán fekszik, annak a háznak azt a jellegét, hogy az az illető gazdaság egyik alkotó részét képezi, meg nem szünteti s ez a körülmény annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az ilyen ház az illető gazdaság alkotó része-e vagy sem, teljesen közömbös. Alkotó része akkor, ha úgy a gazdaságnak, mint a háznak ugyanaz a tulajdonosa s gazdasági cselédház akkor, ha azt a gazdaság és ház tulajdonosának a gazdaságban alkalmazott cselédje bérfizetés nélkül a szolgálata fejében természetbeni lakás címen lakja. Ha a ház, illetve annak ar endeltetóse ezeknek a feltételeknek megfelel, akkor azt a házadómentesség, tekintet nélkül a fekvésére, az idézett rendelkezés szerint megilleti. A gazdasági cselédházak állandó házadómentességének a kérdését a H. H. Ö. 2. §-ának 6. pontja s az ehhez fűzött utasítás 3. és 4. bekezdése szabályozza. A hivatkozott 6. pont a gazdasági épületek (ideértve a cselédházakat is) részére az utasításban felsorolt feltételek fennállása esetén állandó házadómentességet biztosít. Ez a pont a gazdasági, tehát a szorosan vett mezőgazdasági célokat szolgáló épületek adómentességi kérdése mellett az ipari célokra rendelt más épületek adómentességéről is rendelkezik, kimondván azt, hogy az utóbbi s adómentességre igényt tartó épületek és épületrészek olyanok, amelyek a gyárak és gyárakhoz hasonló iparterületén az üzem céljaira szolgálnak. Ebből a rendelkezésből tehát az a nyilvánvaló s a törvényhozó akarataként az jelentkezik, hogy a gyári és ipari jellegű épületek egyéb feltételek mellett csak akkor részesülhetnek állandó házadó' mentességben, ha azok a gyár vagy ipartelep területén szolgálnak az illető üzem céljaira. A törvényhozónak ez a rendelkezése érthető és megokolt, mert abból nyilvánvaló az, hogy csak magukat a gyárakat és a gyárakhoz hasonló ipartelepeket és az azokkal szorosan összefüggő s az ugyanazon területen fekvő és ugyanazon üzem céljait szolgáló épületek és épületrészek állandó házadómentességét kívánta biztosítani.