Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

34 Pénzügyi jog. Az előbb kifejtettek szerint általános keresetiadó alá a panaszosnak csak az egyezmény alá nem eső jugoszláviai és romániai összes javadalmát, továbbá a bratiszlavai illetmény-javadalmat lehet vonni, amelynek összege a bevallás és a pótlólag adott részletezés szerint 459,122.689 papírkorona, illetve 30.600 aranykorona. A panaszostól tehát az 1925. évre csak 1530 aranykorona általános keresetiadót lehet követelni. A jövedelemadót a panaszos két indokból támadja meg. Elsősorban vitatja azt, hogy a fentebbiekben ismertetett jövedelmei Magyarországon jövedelmiadó alá nem vonhatók; panaszolja továbbá, hogy tőkevagyonadóból eredő jövedelem címén 2000 aranykoronát vettek fel. A bíróság mind a két panaszt alaposnak találta. Az illetmények szempontjából alapos a panasz azért, mert az 1925. évi J. V. H. Ö. 72. §-a értelmében a Magyarországtól elszakított területről származó jövedelmek — a tőkevagyonból eredő jövedelem kivételével — jövedelemadóval nem rovandók meg. Ezek a felsorolt jövedelmek tehát mentesek a jövedelemadó alól, tekintet nélkül arra, hogy részben vagy egészben általános keresetiadó alá esnek-e vagy sem. A tőkéből eredő jövedelem megállapítása tekintetében is alapos a panasz azért, mert a panaszos részletezte úgy részvényanyagát, mint az azokból eredő 1924. évi bevételét és nincs semmi adat arra nézve, hogy a panaszosnak akár több részvénye, akár azokból több jövedelme lett volna. Ezért a bíróság a panaszos bevallásának elfogadása mellett, a tőkevagyonból eredő jövedelmet 755 aranykoronában állapította meg. Ezeknek a figyelembevételével a jövedelemadó alapja következőleg alakul: házbirtokból _ — — — 1889 K tantiém (hazai)— — — — — — 1000 K szolgálati illetmény (hazai) — — 8113 K tőkejövedelem — — — — — — 755 K összesen 11,757 aranykorona, mely után felemelt adótételként 685 aranykorona jár. Az adófelszólamlási bizottság határozatának a vagyonadóra vonatkozó részét hatályon kívül helyezni és új határozat hozatalát elrendelni kellett, mert az adófelszólamlási bizottság a vagyonadó ellen emelt kifogásokat el nem bírálta. (7939,1928. P. sz.) Egyező: Kb. 10740/1927. P. sz. — Gr. XXVI. 49. 52. K. H. Ö. 9. §. A cséplőgéppel cséplés időszaki foglalkozás, amelyből általában csak az aratást követő ú. n. cséplési időszakban származik jövedelem. Ha tehát a cséplőgép még az aratás megkezdése előtt eladatott, a foglalkozás meg-