Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

30 Pénzügyi jog. XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadék-telkek után fizetett járadékot jelöli meg, az pedig a fentebbiekből is kitűnik, bogy a dr. W. B.-tól megváltott ingatlanok nem az idézett törvényszakasz alapján alkotott járadék-telkek gyanánt juttattak a kérelmezőknek, hanem az 1920. évi XXXVI. .t.-c. 42. §-a értelmében a vételár megállapításáig haszonbér fizetése, vagyis a vételár megállapítása után annak kifizetéséig kamat fizetése mellett. Minélfogva tehát az általános kereseti adó megállapítását mellőző határozat ellen beadott panasznak hely adható nem volt. (1928. márc. 1. — 16.206/1926. P. sz. — Pkjt. IX. 22.) 46. K. H. Ö. 2. §. 3. pont. Általános kereseti adó alá esik az az életjáradék, melyet a fiú az anyának az ingatlan haszonélvezetről lemondásáért fizet. Kb. Az 1925. évi 300 P. M. számú pénzügyminiszteri H. Ö. 2. §-ának 3. pontja szerint az ország területéről származó járadékból eredő jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. Panaszos azt kifogásolja, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket részére fia P. György teljesít mint életjáradékot a felhívott törvényes rendelkezés alapján általános kereseti adó alá vonták. A bíróság a panaszbeli kifogást alaptalannak találta. A felterjesztett iratoknál hiteles másolatban elfekvő és 1924. évi május hónap 10-én közjegyzői okiratba foglalt megállapodás tanúsága szerint panaszos férje néhai P. Ede tulajdonában volt ingatlanok özv. P. Edéné holtiglani haszonélvezeti jogával terhelten P. György tulajdonába jutottak. A közokiratba foglalt megállapodás szerint az özvegy a haszonélvezeti jog címén általa birtokolt ingatlanokat 1924. évi január hónap első napjával fia tényleges birtokába és használatába átadta és panaszos fia kötelezettséget vállalt arra, hoogy ugyanezen időponttól kezdődőleg anyja részére életjáradék címén évenként bizonyos természetbeni szolgáltatásokat, illetőleg fizetéseket teljesít. A megállapodások VI. pontja szerint az esetben, ha P. György a szerződésben megállapított kötelezettségeket pontosan nem teljesítené, anyjának jogában fog állani özvegyi haszonélvezeti jogának teljes visszaállítását igényelni és a X. pont szerint szerződő felek belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ingatlanokra az özvegy javára bekebelezett haszonélvezeti jognak az özvegy javára megállapított fizetés és természetbeni szolgáltatási kötelezettségekre történt átváltoztatása telekkönyvileg bekebeleztessék. Ezen szerződéses megállapodásokból nyilvánvaló, hogy panaszos az özvegyi jogon őt megillető haszonélvezeti jogáról fia javára lemondott és ennek éllenében panaszos fia panaszos részére életjáradékot fizet. Az évi szolgáltatásokat panaszos fia nem