Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
Testnevelési ügyek, 40. Ütügyek, 41—42. •11 mentén való fekvése képezi, hanem az, hogy az út létesítéséből vagy fenntartásából az ingatlan tulajdonosának haszna van. Az olyan út fenntartása tehát, amelyet az amellett levő ingatlan tulajdonosa nem használhat, mert ingatlannak nincs is az útra kijárata, az illető tulajdonosra előnyt kétségtelenül nem jelent, az ilyen tulajdonos pusztán az ingatlan fekvése alapján, a kérdéses út érdekeltségébe be nem vonható. (409/1928. — 1929. IV. 23. — K. sz.) 42. 1890 :1. t.-c. 85. §. Ha az iparvasút a vámos utat nemcsak keresztezi, hanem azt annak hosszában is igénybe veszi, az iparvasút tulajdonosa csak abban az esetben mentes az útvámclíj fizetésének kötelezettsége alól, ha a használt útrészt kizárólag ő tartja fenn. Kb. Az útvám szedésének ellenértéke az út létesítése és fenntartása és az út vám jő vedelem kizárólag az út létesítésének és fenntartásának célját szolgálja. Az útvám fizetésére tehát az köteles, aki az utat, illetőleg annak kövezetét akként használja, hogy ezzel a használattal az út építésének, illetőleg újraépítésének és fenntartásának szükségességét előidézi, illetőleg előidézéséhez hozzájárul. Az úttestnek, illetőleg az azon levő burkolatnak a járművek által való igénybevétele ugyanis az útburkolat természetszerű rongálódását és elhasználódását eredményezi s ezért az útburkolat fenntartását és időnként való újraépítését is szüksegessé teszi. Oly esetben azonban, amikor az árukat szállító jármű a vámtárgy burkolatát nem rongálja s ennélfogva az átépítés és fenntartás szükségességét elő nem idézi, az útvám ellenérték nélkül szedetnék s az az igénybe vett útrész létesítésére és fenntartására nem, hanem csak más célokra lenne fordítható. Már pedig a vámszedési jog — az 1890. évi I. t.-c. 85. §-ának rendekezése szerint — külön jövedelmi forrás nem lehet s az ebből eredő jövedelem csak a vámtárgy burkolatának létesítésére és fenntartására fordítható. Tekintettel most már arra, hogy a vármegye közönsége, mint úttulajdonos és a „F. B. és Fiai" panaszos cég közt 1923. évi február hó 6. napján kötött területhasználati szerződés tartalma szerint, az útnak azon a részén, amelyen ennek a panaszosnak iparvasútja halad, a burkolatot ez a panaszos saját költségén létesítette és állandóan saját költségén tartja fenn; tekintettel továbbá arra, hogy gróf A. K. p.-i és r.-i uradalmának az az előadása, hogy az általa iparvasútja céljára elfoglalt és használt útrészeket, az úttulajdonos minden hozzájárulás nélkül, kizárólag ő tartja fenn, megcáfolva nincs: megállapítható, hogy a panaszosok iparvasútja az útépítés