Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Testnevelési ügyek, 40. Ütügyek, 41—42. •11 mentén való fekvése képezi, hanem az, hogy az út létesítéséből vagy fenntartásából az ingatlan tulajdonosának haszna van. Az olyan út fenntartása tehát, amelyet az amellett levő ingatlan tu­lajdonosa nem használhat, mert ingatlannak nincs is az útra ki­járata, az illető tulajdonosra előnyt kétségtelenül nem jelent, az ilyen tulajdonos pusztán az ingatlan fekvése alapján, a kérdéses út érdekeltségébe be nem vonható. (409/1928. — 1929. IV. 23. — K. sz.) 42. 1890 :1. t.-c. 85. §. Ha az iparvasút a vámos utat nemcsak keresztezi, hanem azt annak hosszában is igénybe veszi, az iparvasút tulajdonosa csak abban az esetben men­tes az útvámclíj fizetésének kötelezettsége alól, ha a hasz­nált útrészt kizárólag ő tartja fenn. Kb. Az útvám szedésének ellenértéke az út létesítése és fenn­tartása és az út vám jő vedelem kizárólag az út létesítésének és fenntartásának célját szolgálja. Az útvám fizetésére tehát az kö­teles, aki az utat, illetőleg annak kövezetét akként használja, hogy ezzel a használattal az út építésének, illetőleg újraépítésének és fenntartásának szükségességét előidézi, illetőleg előidézéséhez hozzájárul. Az úttestnek, illetőleg az azon levő burkolatnak a jár­művek által való igénybevétele ugyanis az útburkolat természet­szerű rongálódását és elhasználódását eredményezi s ezért az út­burkolat fenntartását és időnként való újraépítését is szükse­gessé teszi. Oly esetben azonban, amikor az árukat szállító jármű a vám­tárgy burkolatát nem rongálja s ennélfogva az átépítés és fenn­tartás szükségességét elő nem idézi, az útvám ellenérték nélkül szedetnék s az az igénybe vett útrész létesítésére és fenntartására nem, hanem csak más célokra lenne fordítható. Már pedig a vámszedési jog — az 1890. évi I. t.-c. 85. §-ának rendekezése szerint — külön jövedelmi forrás nem lehet s az ebből eredő jövedelem csak a vámtárgy burkolatának létesítésére és fenntartására fordítható. Tekintettel most már arra, hogy a vármegye közönsége, mint úttulajdonos és a „F. B. és Fiai" panaszos cég közt 1923. évi február hó 6. napján kötött területhasználati szerződés tartalma szerint, az útnak azon a részén, amelyen ennek a panaszosnak iparvasútja halad, a burkolatot ez a panaszos saját költségén lé­tesítette és állandóan saját költségén tartja fenn; tekintettel továbbá arra, hogy gróf A. K. p.-i és r.-i uradal­mának az az előadása, hogy az általa iparvasútja céljára elfog­lalt és használt útrészeket, az úttulajdonos minden hozzájárulás nélkül, kizárólag ő tartja fenn, megcáfolva nincs: megállapítható, hogy a panaszosok iparvasútja az útépítés

Next

/
Thumbnails
Contents