Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Katonai ügyek, 35—36. Társadalombiztosítási ügyek, 37—39. 25 községben állomásozó tisztek és altisztek álta bérelt lakások lakbérkülönbözete címén felmerült 9450 P 59 f-t Ny. község 1927. évi költségvetésébe állítsa be és a községi pótadó kulcsát ennek megfelelően állapítsa meg. Ezt a határozatot a belügyminiszter helybenhagyta. Ez ellen a helybenhagyó határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos község azt vitatja, hogy a vármegyei szabályrendelet szerint a kérdéses lakbérkülönbözet nem terhelheti kizárólag a községet, hanem ahhoz az 1879:XXXVI. t.-c. alapján alkotott vármegyei szabályrendelet értelmében a törvényhatóság hozzájárulni tartozik. Ennek a vitás kérdésnek eldöntését azonban sem az 1896:XXVI. t.-c, sem más törvényes rendelkezés nem utalja a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe, a hatáskör kiterjesztésének pedig az idézett t.-c. 19. §-a értelmében helye nincs. De nem vonható ez a kérdés mint költségvetési kérdés sem a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, mert a községi költségvetések megállapítása kérdésében ennek a bíróságnak nincs hatásköre. Ezért a panaszt érdemi elbírálás nélkül vissza kellett utasítani. (124/1929. — IV. 23. — K. sz.) Társadalombiztosítási ügyek. 37. Üj baleset esetén az előző baleset következményeit akkor is figyelembe kell venni és a munkaképességcsökkenés mértékét a balesetek összkövetkezménye. alapján kell megállapítani, ha az előbbi baleset 10%-ot meg nem haladó munkaképességcsökkenést okozott. (Mb. F. B. II. 349— 1928. sz.) 38. A Társadalombiztosító Intézet járulékkövetelései után a járulékpótlékot az adós elleni kényszeregyességi eljárás folyama alatt is felszámítani jogosult és a kényszeregyességi eljárás megindításáig keletkezett járulékpótlékot illető előnyös kielégítés a későbbi járulékpótlék kirovását nem akadályozza. (Mb. F. B. II. 353—1928. sz.) 39. A munkaadónak a betegségi és balesetbiztosítási járulékokért, pótjárulékokért, balesetbiztosítási díjakért és a munkaadót terhelő megtérítésekért az eredeti munkaadóval való egyetemleges felelőssége szempontjából az üzemutódlást csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a későbbi üzemtulajdonos az üzemet az említett munkásbiztosítási köztartozásokkal hátralékos munkaadótól megszerezte, vagy pedig az üzemutódlás az üzemnek az üzemelődtől megszerzése (átszállása) nélkül is megállapítható az üzemazonosság bizonyítására alkalmas egyéb ténybeli körülmények alapján. (A Munkásbiztosítási Felsőbíróság 8. számú döntvénye.)