Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
Állam szolgálati ügyek, 4. Törvényhatósági ügyek, 5. 7 Az, hogy a panaszos az említett időtartam alatt esedékessé vált illetményeit, a mindenkori esedékesség- alkalmával, saját hibáján kívül nem vehette fel, a kedvezőbb átértékelésre jogalapot nem nyújt, mert az 5000/1924. M. E. számú rendelet IV. fejezetének 3. pontja az 1924. évi június hó 30. után „bármely okból" kifizetésre kerülő, de korábban esedékessé vált illetmények átértékeléséről rendelkezik, s így ez a rendelkezés azokra az illetményekre is vonatkozik, amelyek a tisztviselő hibáján kívül vagy éppen a batóság hibájából kerültek az esedékességét követő időben kifizetésre. Az 5000/1924. M. E. számú rendelet IV. fejezetének 3. pontja arra nézve nem tartalmaz rendelkezést, hogy az 1923. évet megelőző időben esedékessé vált, de 1924. évi július hó 30. napja után kifizetésre kerülő illetmények mily átszámítási kulcs szerint számítandók át aranykoronákra. Ebből azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy ezek az illetmények még a rendeletben meghatározott mértékben sem értékelhetők át. De a rendelkezés hiányából semmi esetre sem lehet arra következtetni, hogy az 1923. év előtt esedékessé vált illetményösszegek kedvezőbb kulcs szerint számítandók át, mint amily átszámítási kulcsot a rendelet az 1923. évben esedékessé vált illetményösszegek tekintetében megállapít. A panaszost ennélfogva nem érte jogsérelem azzal, hogy az 1923. évet megelőző időben esedékessé vált illetményei a 6500-as osztószám alkalmazásával számíttattak át aranykoronákra. A bíróság figyelmét nem kerülte el az, hogy az 5000/1924. M. E. számú rendelettel szabályozott átértékelés mellett a panaszos az esedékessé vált illetményösszegeknek az esedékesség idején volt belső értéket csak igen kis részben kapja meg, s hogy ezzel a panaszost — hibáján kívül — jelentékeny károsodás éri. A bíróság azonban a jogszabályokat, s ezek közt a közjogi viszonyból folyólag az állam ellen támasztott követeléseknek csupán igen korlátozott mértékben való átértékelhetésére vonatkozókat is alkalmazni köteles, s ezek mellett a — kétségtelenül magasabb államérdekből alkotott — kategorikus szabályok mellett, illetőleg azok ellen a bíróságnak méltányosság gyakorlására módja nincs. (5127/1927. K. sz. — 1928. III. 6.) Törvényhatósági ügyek. 5. 1886 : XXI. t.-c. A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál az egybeállítás évében kivetett egyenes állami adót kell alapul venni. Kb. Általános jogszabály, hogy a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének a következő évre való egybeállításá-