Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

XLII Kereskedemi törvény az a vevő gyakorolhat, aki maga az átvételhez szükséges előkészületeket megtette (1107). A késedelmesen szállított árut jogfenntartás nélkül elfogadó vevő a késedelem alapján jogot nem gyakorolhat (1108., 1109). Az eladó a vevő elállásáig utólag is teljesíthet (1110). — A fix vétel körébe vágó kérdéseknek a svájci jog alapján való megoldását tartalmazza az 1111. sz. határozat. A vevő rovására történő eladást fix vétel esetében a vevő.utólagos teljesítési határidő önkényes engedésével nem halaszthatja el (1112). Árkülömbözet követeléséhez (Kt. 356. §. 2. p.) kár bizonyítása nem szükséges (1113). Visszalépési jog kikötését jelenti, ha a szerződés a két félre különböző időpontokban válik kötelezővé (1114). — A bizományos felelős, ha az árut kereskedői jogosultságának hiánya miatt elkobozták (1115). A bizományos az áru biztosítását, ha ez a rendes kereskedői gondosságból következik, nem mulaszthatja el. Az ezzel felmerülő költség a megbízót terheli (1116). — A vasúti fuvarlevél másodpéldány szerepével és a fuvarozási szerződésből eredő jogok engedményezésével foglalkozik a 1117. sz. határozat. A nyitott kocsikban fuvarozott bútorkocsi elégésére vonatkozó régebbi tételt ismétli az 1118. sz. határozat. — A biztosítási ügyletek körében a kárbiztosítások közé tartozik a szavatossági biztosítás akkor is, ba a biztosító kötelezettsége személy sérülése esetében is beáll (1119). Pactum reservati dominii esetében, ha a biztosítás ipso iure átszállása kizáratott, a vevő által kötött szerződés alapján az eladó az áru visszaadása után bekövetkezett kár megtérítését nem követelheti (1120). A kötvény kiállítása a többi érvényességi kellékeket, különösen a díj összegére való megállapodást nem pótolja (1121). Többszörös biztosítás szempontjából a reaktivált biztosítási szerződés eredeti megkötésének időpontja szerint kell az elsőséget megállapítani (1122). A bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény felől az örökösök egymásközt rendelkezhetnek. A közlési kötelesség megszegésének következményeit elengedő kikötés azt jelenti, hogy a fontos körülményekről a biztosító maga, közvetlenül kíván meggyőződni. Öngyilkosság esetére is szóló biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg követeléséhez nem szükséges, hogy a szerződés megkötése és az öngyilkosság elkövetése közt bizonyos idő elteljen (1123). A kárbiztosítási szerződésben kikötött szakbizottsági becslés rendszerint kötelezi a feleket és kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján való megállapítását (1124). Az 1927 : X. t.-c. életbelépése előtt is ki lehetett kötni, hogy a díjfizetés elmulasztása esetében a szerződés hatálya csak a fizetésre való felszólítás után legyen megszüntethető (1125). Az életbiztosítási kockázat viselésének a dijfizetésétől függő kezdő időpontja esetében a szerződés hatályát veszti, ha a halál a díj fizetése és a fizetésre megszabott határidő lejárta előtt következik be (1126). — Az alkusz díjat a megbízója ellenfelétől akkor is hatályosan kiköthet, ha a megbízó házi ügynöke és a szerződésben