Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Büntetéskiszabás (Btk. 89., 92., 301., 310. §. Hv. 6. §.), 370-373 173 372. Btk. 89., 310. §. A vádlott javára enyhítő körülmény sértettnek az esemény bekövetkezésével okozati öszszefüggésben álló gondatlansága. K. Tévedett a kir. ítélőtábla, midőn az elsőfokú bíróság" által helyesen felhozott és általa elfogadott enyhítő körülményeken felül nem vette figyelembe azt az igen nyomós enyhítő körülményt, hogy az elszenvedett sérülés sértett gondatlanságának is a folyománya, — amennyiben sértett esti órákban idegen udvarba lépett, tehát oly időben és oly helyre ment halakkal házalni, amidőn és ahol tudhatta azt is, hogy házőrző ebbel találkozhat. (K. II. 6903/1928. — 1929. IV. 17.) 373. Btk. 89. §., Hv. 6. §. Súlyosabb minősítést maga után vonó, de a bűncselekmény minősítésénél íigyelemb nem vett körülmény a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként mérlegelhető. K. Igaz ugyan, hogy a kir. ítélőtábla ítéletének indokolásában kifejezést adott annak a jogi meggyőződésének, hogy vádlottnak ez a bűncselekménye — tekintettel arra, hogy ő fejszével támadta meg a hatósági közeget, — mint „fegyveresen" elkövetett erőszak a H. V. 6. §. második bekezdése szerint bűntetté lett volna minősítendő. Ez a megállapítás azonban azon a tényen, hogy a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének e bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét nem érintette, mit sem változtat, — aminek a kir. ítélőtábla különben, — ítéletének indokolásában azzal adott kifejezést, — hogy a jogi meggyőződése szerint fennforgó ezt a semmiségi okot — fellebbezés hiányából vádlott terhére hivatalból figyelembe nem vehette. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla ezt a súlyosabb minősítést vádlott büntetésének kiszabásánál súlyosító körülményként mérlegelte — a m. kir. Kúria e körülmény helyességét támadó panaszt a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett — immár most az időközben életbelépett II. Bn. 28. §-a alá eső részével kapcsolatban bírálta meg. A m. kir. Kúria a kir. ítélőtáblának a H. V. 6. §. második bekezdésére vonatkozó érvelését helyesnek és törvényesnek találta — mert miként azt hasonló ügyben (B. II. 5149/1926. szám alatt hozott ítéletében) bővebben kifejtette, — ezt a súlyosabb minősítést nem zárja ki az, amikor a tettes a véletlenül nála lévő fegyvert — illetőleg a „fegyver" fogalma alá eső tárgyat (fejszét) — bár csak közvetlenül az erőszak megkezdése előtt, de abból a célból, hogy azt az erőszaknál vagy a fenyegetésnél eszközül használja, elő-