Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Gondatlanság. Beszámítást kizáró okok, 358—361 165 természetű kutyát tart, mely azon személyek testi épségét is veszélyezteti, akik — mint jelen esetben a sértett is — jogos indokból fordulnak meg a báz udvarán, vagy annak környékén. Ebhez járult még vádlottnak gondatlansága, hogy ezt a veszélyes állatot az esti órákban, dacára a hatóság által elrendelt ebzárlatnak, szabadjára engedte, illetve nem ügyelt arra, hogy háza népe közül valaki a kutyáról a köteléket el ne távolítsa. Mindezekre való tekintettel a kir. Kúria úgy találta, hogy az alsófokú bíróságok a vádlott bűnösségét a vád tárgyává tett vétségben helyesen állapították meg. (K. I. 788/1927. — 1928. IX. 4.) V. ö. Grill: VIII. 1115. 360. Btk. 75. §. 2. bek., 290. §. Gondatlan emberölés magzatelhajtáshoz eszköz szolgáltatásával. — A Btk. 290. §-ában meghatározott cselekményt követi el az az éltesebb, több gyermeknek életet adó földművesasszony, aki magzatelhajtás céljára cédrusfapálcikákat adott át menyének, ki azokkal a méhébe felszúrt és vérmérgezésben meghalt. K. A kir. ítélőtábla a vádlott gondatlanságát helyesen állapította meg, nem kizárón azért ugyan, mintha a fertőtlenített eszközök hsználatáról tudomással bírt volna, hanem főleg azért, mert a vádlottnak mint éltesebb, több gyermeknek életet adott, habár egyszerű földműves asszonynak kellett annyi élettapasztalatának lenni, hogy a magzatelhajtás műveletének veszélyes voltát ösmerte s tudomása legyen annak lehetőségéről, hogy ez a veszélyes beavatkozás az anya halálát is okozhatja. Midőn tehát a vádott a magzatelhajtás végrehajtása végett kezébe adta menyének a cédrusfapálcikát, — állandó tapasztalás körébe vágó közismert dologról lévén szó, — önmagából folyóan elsődlegesen elképzelhette azt ,hogy ezekkel a méhbe való szurkálás a menye halálát is előidézheti. Ez az elképzelően előrelátás az egyszerű asszony eszmekörét nem haladja túl s így megállapítható, hogy a culpa előfeltétele, az előreláthatás a vádlottnál megvolt. A vádlott menye a pálcikákat a vádlott szándékához képest fölhasználta, mely művelet nemcsak a magzat elhajtását, hanem egyúttal fertőzés által az elvetélő nő halálát is eredményezte. A vádlott cselekménye és a menye halála között tehát az okozati összefüggés megállapítható s így a vádlott ezért az eredményért is felelős. (K. III. 6729/1928. — 1929. V. 29.) A beszámítást kizáró okok. (Btk. 76—82. §.) 361. Öntudatlan állapot. Btk. 76. §. Átv. 6. §. Részegség okozta öntudatlan állapot címén nem forog fenn beszámítást