Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Büntetések. Részesség (Btk. 61., 69. §.), 344—346 157 A m. kir. Kúria már 1888. évi december hó 23-án 2183/B. sz. a. hozott E. H.-ban (BHT. III. kötet 258.szám) kimondotta azt, hogy egy személy a bűncselekményben tettes és bűnrészes nem lehet és az a tény, hogy a tettes egyúttal felbujtó is volt, csak mint súlyosító körülmény jöhet figyelembe. 1912. évi június hó 4-n 4280/B. sz. a. a hozott E. H.-ban pedig (BHT. V. kötet 483.) a kir. Kúria azt mondta ki, hogy a Btk. 69. §-ának i. pontja szerinti bűnrészességbe, mint súlyosabb, a Btk. 69. 2. pontja szerinti bűnrészesség beleolvad, mert a felbujtónak mindazon tetteivel, melyekkel a bűntett vagy vétség elkövetését a felbujtó tevékenységen felül szándékosan előmozdítja vagy könynyíti, a nyújtandó segélyre, haszon biztosítására, hatósági intézkedések meghiúsítására, másokkal megelőzőleg egyetért, — csak az általa, elérni szándékolt cselekmény végrehajtását, felbujtói tevékenységének, a reábírásnak eredményességét kívánja elérni s így ebbeli közreműködése külön bűnrészesség megállapításának tárgyát nem képezheti. Bár az orgazdaság és bűnpártolás a lopás bűncselekmény részességi alakzatainak nem tekinthetők, mégis a sértett jogi érdek azonosságánál fogva nem önálló, hanem járulékos cselekmények, melyeket az alapcselekménytől csupán a lopás tettesével vagy részesével való egyetértésnek megelőzőleg vagy utólag történt létrejötte különbözteti meg. Jelen esetben I. r. vádlott arra bírta rá II. r. vádlottat, hogy ez az ő részére lopjon s a lopott dolgokat neki adja át. Ezáltal a lopás elkövetését megelőző egyetértés jött létre közöttük a lopásból származó haszon biztosítása iránt. Az a tény, hogy I. r. vádlott ezen egyetértés és megállapodás folytán valóban átvette a II. r. vádlott által lopott dolgokat, nem állapít meg I. r. vádlott terhére külön bűncselekményt, nevezetesen orgazdaságot, hanem az legföljebb a bűnrészességnek a Btk. 69. 2. pontjában foglalt tényálladékát meríti ki, amely azonban a fentebb idézett E. H. értelmében beleolvad a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti bűnrészességbe, mint súlyosabba. Amikor tehát az eljárt bíróságok I. r. vádlottat ugyanazon lopásra vonatkozólag mint felbujtót és mint orgazdát is bűnösnek nyilvánították, megsértették a Btk. 69., 333. és 370. §-ainak rendelkezéseit. (K. I. 7275/1928. — 1928. XII. 7. — BJT. LXXXL 30.) Ugyanezt az elvet fejti ki a bűnpártolás tekintetében a Grill: XX. 365. sz. határozat. 346. Btk. 69. §. 2. pont. Az elkövető bátorítása és ösztönzése mellett a sértett figyelmének lekötése bűnsegély. K. I. r. vádlott cselekvőségével egyrészről kétségkívül bátorí-