Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Rendes bír. hatásköre, 318—319., Földbirtokrend. ügyek, 320. 133 egyik szerződési vevőnek juttatott ingatlanok valorizált szerződési vételárának, valamint az ingatlanok két éven át elvont hasznai teljes ellenértékének megfizetésére a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és a m. kir. kincstár alperesek köteleztessenek főleg abból az okból, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvényben megszabott 30 napi határidő eltelte után tagadta meg hozzájárulását az adásvételi jogügylethez és ehhez képest jogtalanul engedte meg az elővásárlási jog gyakorlását. A Magvai- Földhitelintézetek Országos Szövetsége alperes pedig — a kereset szerint — e szabálytalanságokat ismerve, jogtalanul vállalkozott azt elővásárlási jog gyakorlására, az adásvételi szerződésben a magyar korona akkori 2-es zürichi árfolyamértéke szem előtt tartásával meghatározott vételár egyenértékének megfizetésével éveken át vétkesen késedelmeskedett s az a fizetés, amelyet a felperesek részére az 1923. évi április hó 18-án teljesített, amikor a zürichi jegyzés szerint pénzünk árfolyamértéke 0.12-ra esett, csak elnyésző csekély része a 265 hold egyenértékének és két évi elvont hasznainak. A kereseti összes igények okozatilag, azzal az állítólagos ténnyel függnek össze, hogy az elővásárlási jog gyakorlása a törvényben megszabott határidő letelte után történt. Az a kérdés azonban, hogy az államot illető elővásárlási jog gyakorlása a kellő időben történt-e, az elővásárlási jog érvényes gyakorlásának egyik előfeltétele s mint ilyen, a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvényekben (1920 : XXXVI. t.-c, 1924 : VII. t.-c.) és az előbbi törvény 99. és 100. §-ában kapót felhatalmazás alapján kibocsátott 60.000/1921. F. M. számú rendelet 220. $-ában van szabályozva. Hasonlóképen az 1924 : VII. t.-c. 6. §-ának hatodik bekezdése, tehát szintén a földbirotokrendezésre vonatkozó törvény rendezi azt a kérdést is, hogy az államot illető elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett ingatlanra vonatkozóan mennyiben van helye a koronaértékre szóló szerződési vételár átértékelésének. Ezek szerint a felperesek mind a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségével, mind a m. kir. államkincstárral szemben csupa olyan igényt érvényesítenek, amelyek az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával állanak szoros kapcsolatban. Az 1924 : VII. t.-c. 6. §-ának 6. bekezdése szerint az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő minden vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. Sőt már az e törvény életbelépte előtt hatályban volt 1920 : XXXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsoátott 60.000/1921. F. M. számú rendelet 11. §-ának második bekezdése úgy rendelkezett, hogy abban a kérdésben, vájjon valamely ingatlan elidegenítése esetében az állam javára a törvény értelmében elővásárlási jognak van-e helye (1920 : XXXVI. t.-c. 17. §.), vagy hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek következtében az államot illető elővásárlási jogot gyakorolni nem lehet (1920 : XXXVI. t.-c. 11. és 25. ; vitás esetben a döntésre kizárólag az