Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Összefoglaló áttekintés. Közjog. Alkotmányjog. A közigazgatási bíróság az 1. sz. határozatban kimondotta, hogy a köztisztviselő képviselősége ideje alatt is tényleges szolgálatban álló alkalmazott. Ehhezképest törvénysértőnek jelenti ki a miniszternek azt a döntését, hogy a képviselővé választott vármegyei tisztviselő járandóságát a vármegyei nyugdíjalap terhére kell elszámolni. Közigazgatási jog. Az állami szolgálat körében a létszámcsökkentési állományba helyezett tanítónő végkielégítéséről szól a 2. sz. hat., míg a 3. a százados özvegyének nyugdíjáról, a 4. a köztisztviselői illetmények átértékeléséről szól. A törvényhatósági ügyek körében a bíróság a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál az az évben fizetett egyenes állami adót kell alapul venni (5); a székesfővárosi tiszti főügyész a közig, bíróságnál panasszal megtámadhatja az igazoló választmánynak azt a határozatát, amellyel valakit a törvényhatósági bizottságba rendes tagul behívott (6). A községi ügyek körében a 7. sz. hat. a tisztviselő kötelező nyugdíjazására, a 8—10. sz. határozatok pedig a községi jegyzők illetménykérdéseire vonatkoznak. A 11. sz. hat. községek körjegyzőségi szövetkezése tárgyában, a 12. pedig a jegyzői magánmunkálatok tárgyában tartalmaz döntést. A jövedelmi adó után kivethető községi pótadók alóli mentesség az inségadóra is kiterjed, ha azt a jövedelemadó után vetették ki (13); anyakönyvvezetői munkák után számított külön illetékeket tilt el a 14. sz. hat. A betegápolási ügyek körében a 15. sz. hat. a menhelyi gyermekek gyógykezeltetéséről, a 16. sz. első segélynyújtásnál felmerülő szállítási költségek elszámolásáról szól. Cselédek jutalmazásáról szól a 17. sz. hat., a 18. sz. hat. pedig cselédeknek ingyenes jogi tanács adásáról.