Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Örökösödési illeték, 216—218. Okirati illeték, 219—224. 103 létrejött új megállapodások minősíthetők, ennélfogva oly bírói határozat alapján, mely a haszonbérlőt a szerződés hatályba lépése után keletkezett joszabály alkalmazásával, a sszerződéstől eltérő szolgáltatásra köteleza, a határozati illetéken kívül más illetéket (bérleti szerződési illetéket) követelni r,em lehet. (Kb. 19640/1926. — 1927. XI. 3. sz. Pk.it. IX. 106.) Egyező határozat: Kb. 3915/1924. P. sz. — Gr. XIX. 241. 222. III. szab. 101. §. Az a körülmény, hogy a per, amelyben az illeték kiszabásának alapjául szolgált feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél használtatott, területelcsatolás folytán a m. kir. Kúria által megszűntettetett, a perben felhasznált kereskedelmi levél után a felhasználás folytán járó illeték és bírság törlése alapul nem szolgálhat. (Kb. 23456/1925. — 1926 XI. 10. P. sz.) 223. 111. szab. 123. §. A plébánia föld haszonbérlete iránt kötött szerződés egyházfőhatósági jóváhagyást igényel, a szerződésnek illetékkiszabásra való bemutatási kötelezettsége tehát az egyházi főhatóságot terheli. (228621926. —• 1928. III. 17. P. sz.) 224. 111. szab. 95. §. Ha egy okirat csak egy példányban állíttatik ki, annak elfogadóját terheli a bemutatási kötelezettség. — Az a vitatott tény, hogy szerződés a felek viszonyaiban beállott akadályok miatt nem teljesíttetett, az illeték törlésére nem nyújt alapot. Kb. A bíróság a felek előadása és a lelet tartama alapján azt a tényt állapította meg, hogy az illeték alá vont okirat csak egy példányban állíttatott ki s ez a példány az U. színházüzem és színházépítő részvénytársaságnak maradt. Minthogy így B. G.-nek nem állt módjában az okiratot illetékszabás végett bejelenteni, hanem a bejelentést a másik fél — az okirat elfogadója — tartozott volna a bélyeg- és illetékszabályok 123. §. c) pontja értelmében teljesíteni, a bírság B. Gizit nem terheli. Egyebekben mindkét panasz alaptalan a megtámadott határozatban helyesen megállapított tényállás és felhívott jogszabályok szerint és még azért is, mert a panaszlók nem is állítják, hogy a szolgálati szerződés teljesítése előtt kölcsönösen hatályon kívül helyeztetett, s az a vitatott tény, hogy szerződés a felek viszonyaiban beállott akadályok miatt nem teljesíttetett, az illeték törlésére az 1868 : XXIII. t.-c. 12. §-a szerint nem nyújt alapot, a szerződő felek egyetemleges fizetési kötelezettsége pedig a bélyeg- és illeték-