Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

100 Pénzügyi jog. ha az örökös az osztályos egyesség folytán többet kap, mint amennyi a törvény vagy végrendelet szerint reá esett volna, s a törvényszakasz második bekezdésének további részében batározza meg azután erre az esetre, bogy az örökös milyen illetéket, illetőleg illetékeket tartozik ilyenkor viselni. Tekintettel most már a törvényszakasz első bekezdésében foglalt általános rendelkezésre, végrendeleten alapuló örökösödés esetében a törvényszakasz második bekezdése belyesen csak ágy magyarázható, bogy amíg az osztályos egyesség — akár van, akár nincs végrendeleti intézkedés — nem megy túl azon a batáron, amelyet a törvény végrendelet hiányában megszab s az örökös nem kap többet törvényes osztályrészénél, a törvényszakasz elsó bekezdése értelmében a kapott érték után csak öröklési és ha a kapott hagyatéki vagyon egészben vagy részben ingatlanból is áll, azzal kapcsolatban ingatlan vagyonátruházási illetéket fizet, mert abban az esetben, ha az örökös nem kap az egyesség alapján többet törvényes osztályrészénél, az osztályos egyességet az illeték kiszabása szempontjából nem lehet külön, az élők között létrejött vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletnek tekinteni. A törvényszakasz második bekezdésében a végrendeleten alapuló örökösödésre történő hivatkozásnak pedig az előbb kifejtettek folyományaként helyesen csak az az értelem tulajdonítható, hogy ha a végrendeleten alapuló örökrész nagyobb a törvényes örökrésznél, s az osztályos egyesség még ennél is többet juttat az örökösnek, az örökös ezután a többlet után tartozik külön megfizetni a szerzés jogcímének megfelelő illetéket. (6203/1927. P. sz. — Kdt. XX. 56.) 209. 1920 : XXXIV. t.-c. 84. és 98. §. Ha az özvegy és az örökösök között a hagyatéki eljárás során oly megegyezés jött létre, hogy az özvegy özvegyi jogának kielégítéséül nem haszonélvezetet, hanem ingók vagy ingatlanok teljes tulajdonjogát, vagy tartást kap, ilyen esetben az özvegy csak az általa átvett tárgyak, vagy a részére biztosított tartás értékétől tartozik örökösödési illetéket fizetni. Az örökösök a haszonélvezet megváltása fejében kiadott ingók vagy ingatlanok és illetőleg kiszolgáltatott tartás értékétől 5%-os vagyonátruházási illeték fizetésére nem kötelezhetők. (Kb. 1273Ó/1927. — 1928 V. 9. P. sz. Pkjt. X. 23.) Egyező határozat: Kb. 591/1927. P. sz. — Gr. XXI. 231. 210. 1920: XXXIV. t.-c. 86. §. Síremlék karbantartási költségeit nem lehet a levonható terhek közé sorolni. (Kb. 237411926. — 1928. V. 9. P. sz.)