Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Közadók kezelése, 163. 83 testületi ülésén, az arról felvett és az itteni iratok mellett fekvő jegyzőkönyv szerint második templom építését elhatározta, amely határozat a jegyzőkönyvre vezetett záradék szerint az alapszabályok 31. §. b) pontjának rendelkezéséhez képest a megyéspüspökhöz jóváhagyás végett felterjesztetett, ahol is a határozat jóváhagyatott. Ezt követőleg a hitközségnek ugyancsak képviselőtestülete az 1925. évi július hó 19-én tartott közgyűlésében az erről felvett jegyzőkönyv szerint elhatározta, hogy az egyháztanács javaslatát magáévá téve, erre a célra az 1925. és 1926. évekre, még pedig minden évre az állami adók 100%-nak, összesen tehát 200%-nak megfelelő hitközségi adót szed. A határozat a jegyzőkönyv záradéka szerint a szószékről élőszóval kihirdettetett a templom ajtajára és a kath. hitközség székházában írásban szembetűnően kifügg-esztetett és a hitközség tagjai fellebbezési jogukra kitaníttattak. A határozatot B. Béla és 67 társa megfellebbezte a megyéspüspökhöz, aki azonban a határozatot jóváhagyta, a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter pedig J. János és társai által az adó tárgyában hozzá intézett panasz elutasításával végső fokon döntött. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a kérdéses egyházközségi adó szabályszerűen és az összes felső fórumok kimerítésével jogérvényesen állapíttatott meg, mégpedig abban a mérvben, mint amelyben követeltetik. Következik ebből, hogy az egyházközség jogosítva volt ennek az adónak a szedésére, jogosítva volt ennek folyományaként azt a szükséghez képest kényszer útján is behajtani. Kérdés a panasz folytán ez után, hogy ez az egyházközségi adó közadók módjára be volt-e hajható, s ennek során a többi közszolgáltatással együttes kezelésbe volt-e vehető. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 8342/1926. I. ü. o. számú határozatában foglalt megállapítás szerint is a szabályszerűen megalakult és jóváhagyást nyert alapszabályokkal bíró egyházközség alapszabályainak 4. §-a szerint „A hitközség határozatainak végrehajtásánál, a hitközségi adók behajtásánál, amenynyire erre szükség van, közigazgatási segélyt vehet igénybe." Az alapszabályoknak ez a rendelkezése megfelel az eddigi jogszokásnak és joggyakorlatnak, amely szerint a hitközségi adók is közigazgatási úton behajthatók. Ezen alapszik a budapesti róm. kath. egyházközségek adójának a bíboros hercegprímás által 1924. évi május hó 15-én jóváhagyott, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1924. évi július hó 21-én láttamozott és a m. kir. belügyminiszter által a 2337/1925. IV. szám alatt kelt leiratával jóváhagyott szabályzata, amelynek 15. §-a úgy rendelkezik, hogy „Az egyházi adót közadók 6*