Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

80 Pénzügyi jog. A panasz alaptalan. A házadóról szóló 1927. évi H. Ö. 2. és 5. §-a csak állandó és ideiglenes házadómentességet ismer, ezen utóbbi keretébe tartozik úgy az 1921. évi LI. t.-c. 6—9. §-aiban, mint az 1923. évi XXXIV. t.-c. 1. §-ában biztosított „rendkívüli", illetve „házadómentesség", ami kitűnik a most említett H. H. Ö. 5. (7.) bekezdésében, valamint az ehhez fűzött Utasítás (1.) bekezdésében foglaltakból, amelyek szerint az 1921. évi LI. t.-c. és 1923. évi XXXIV. t.-c. által már megadott ideiglenes házadómentesség a meghatározott időtartamig érintetlenül marad. Az a körülmény, hogy az 1921. évi LI. t.-c. ós az 1923. évi XXXIV. t.-c. a házadón felül a községi pótadó tekintetében is adómentességet biztosított, az építkezés előmozdítását és a lakásínség enyhítését célozta, de semmi esetre sem változtatott az adómentesség időhözkötöttségén, azaz ideiglenes jellegén. Minthogy pedig a rokkantellátási adóról szóló H. Ö. 3. §-ának (2.) bekezdése szerint az ideiglenes házadómentesség a rokkantellátási adó alól nem mentesít, a panasznak ezen és a megtámadott határozatban felhozott okokból is helyet adni nem lehetett. (14.795/1927. — 1928 V. 3. P. sz.) Közadók kezelése. 162. K. K. H. Ö. 3. és 19. §. Ha a kiszabásnál az egész ingatlan értéke vétetett alapul, holott hagyaték tárgyát annak csak egy hányadrésze képezte, minthogy ily esetben az 1925. évi 600. P. M. sz. rendelet 3. §-ának A., I. c) és C. 16. pontja, valamint 19. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az illeték helyesbítése a kir. adóhivatal által hivatalból is foganatosítandó, a helyesbítés iránti kérelem előterjesztését határidőhöz kötöttnek tekinteni nem lehet. (Kb. 22054/1926. — 1927 X. 19. P. sz. Pkj. X. 31.) 163. K. K. H. Ö. 9. §. A jogérvényesen megállapított egyházi adó közadók módjára behajtható és a többi közadóval együttes kezelésbe vonható. Kb. Z. város adóhivatala 1926. évi október hó 18-án a róm. kath. egyházközség által kivetett adóbehajtása céljából panaszos ellen végrehajtást vezetett ós annak során 145,000.000 koronára becsült ingóságait és üzletbér követeléseit lefoglalta. Panaszos a végrehajtás ellen a városi adóhivatalnál panaszt nyújtott be, amelyben a végrehajtási cselekmény megsemmisítését, az eljáró végrehajtónak a felmerült költségek megfizetésére való kötelezését és a szabálytalan végrehajtás körül ténykedett összes