Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
60 Pénzügyi jog. cégeknek hanem a marhaleveleknek ezen cégnek nevére átírását csak azért eszközöltette, mert magyarországi tulajdonosok nevére marhalevelezett állatok Olaszországba be nem vihetők. Ez a körülmény azonban — még valósága esetén — sem szolgálhat törvényes indokul az állatforgalmi adó alól való mentességre, illetve a befizetett adó visszatérítésére. Mert igaz ugyan, hogy az 1921. évi 39. t.-c. 17. §-a értelmében az állatforgalmi adóalapja az állat tulajdonjogának átruházása, azonban az állatforgalmi adó szempontjából nem vizsgálható az a kérdés, hogy ez az átruházás valódi-e vagy csak színleges, hogy nem csak valamely kereskedelmi vagy más alaki okokból és nem valamely más ügylet elősegítése vagy leleplezése végett történt-e, hogy mögötte mily egyéb cél, indok vagy más ügylet áll, szóval nem vizsgálható, hogy az átruházás magánjogi szempontból is bír-e a tulajdonjogi elidegenítés és megszerzés minden feltételeivel. (23909/1926. — 1928 II. 1. — P. sz. Pkjt. IX. 121.) Fényűzési forgalmi adó. 111.1920 : XVI. t.-c. Az adó befizetése után, de a fogyasztóhoz jutás előtt megsemmisült fényűzési tárgy után befizetett fényűzési adó visszatérítendő. Kb. Panaszos a részére külföldről érkezett és átvett, de romlott volta miatt részben megsemmisített, részben pedig az itteni értékesítés lehetőségének hiánya miatt külföldre kiszállított narancs után befizetett fényűzési forgalmi adónak visszatérítését kérte, mely kérelem teljesítését a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal az 1920: :XVL t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 90,000/1920. számú Utasítás 6. §-ára való hivatkozással megtagadta. A kir. közigazgatási bíróság az adó visszatérítését rendelte el, mert az iratok tanúsága szerint panaszos 7038 kilogramm tiszta súlyú narancsot külföldre kiszállított, 2200 kilogramm tiszta súlyú narancs pedig hivatalos közbenjárás mellett megsemmisíttetett. Ugyanis a hivatkozott Utasítás 92. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a fényűzési forgalmi adó fizetésére kötelezett által vezetendő raktárkönyvben a fényűzési forgalmi adó lerovása nélkül fogyatkozásba hozhatók a romlás, törés vagy bármily más módon az adó fizetésére kötelezettnél megsemmisült tárgyak, továbbá a fényűzési forgalmi adó fogyasztási adó jellegéből következtetni lehet arra, hogy a fogyasztóhoz nem jutott, azaz forgalomba nem került fényűzési tárgy után fényűzési forgalmi adót követelni nem lehet. Ennek a magyarázatnak helyességére mutat az is, hogy az adóztatás helyének megváltoztatásával — némely cikk után a
