Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Vagyon- és jövedelemadó, 77—81. 47 adja, itt Magyarországon jövedelemadót fizet és az adóalap megállapításánál az általa nyújtott segélyek a H. Ö. 15. §-ának 2. pontja szerint a jövedelemből nem vonhatók le, vagyis a segélyek után a segélyeket nyújtó jövedelemadóval van megróva. Jelen esetben azonban az, aki panaszosnak az ingyenes szolgáltatásokat rendszeresen teljesíti, állandóan külföldön lakik, itt jövedelemadót nem fizet, tehát az ismételt ajándékokból eredő jövedelmet panaszosnál, aki a jövedelmet élvezi, kell jövedelmadóval megróni. (16.481/1927. P sz. — 1928. V. 2. 80. J. V. H. Ö. 28. §. A kereskedelmi ügynöknek foglalkozásából eredőleg rendszerint árúraktára és üzemi tőkéje nincs. Ennélfogva a felszólamlási bizottságnak minden közelebbi tárgyi adat nélkül tett üzemi tőke megállapítása egymagában az adóztatásra elegendő alapul nem szolgál. (13766 —1927. — 1928 IV. 18. — P. sz. Pkjt. IX. 125.) 81. J. V. H. Ö. 32. §. Reménybeli, bizonytalan feltételtől függő tőkekövetelés a vagyonadónak nem tárgya. Kb. Az adózó fél a r ... i bánya eladásából kifolyóan követelésben levő 160.000 P reménybeli tőkevagyonból reá eső harmadrésznek a vagyonadóalapból való lehagyását kéri, mert annak befolyta rajta kívül álló feltételtől függ. Ugyanis az iratok mellett fekvő, a m. kir. államkincstár mint vevő s panaszos és társai mint eladók közt létrejött adás-vételi szerződés szerint az államkincstár az eladók tulajdonát képező r . . . i bányaingatlant 400.000 P-ért vette meg, mely vételárból azonban 160.000 P-nek a kifizetése a felhívott szerződés 4. c) pontja értelmében annak aláírásától számított két év múlva történik és pedig csak abban az esetben, ha a bányában a szerződésszerűen garantált ércmennyiség jelenléte igazolva lesz, ha azonban a feltárások alapján ez a garancia be nem igazolódnék, úgy az eladók a szóbanforgó szerződés 5. pontjának második bekezdése értelmében a 160.000 P vételár-részletre igényt nem tarthatnak. Ily tényállás mellett a panaszt jogosnak kellett elismerni, mert a jövedelem és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések nem tartalmaznak olyan intézkedést, amelyek a reménybeli, teljesen bizonytalan feltételektől függő tőkeköveteléseknek vagyonadó alá vonását céloznák. De különben is ezen bizonytalan tőkekövetelés a J. V. H. Ö. 32. §-ának 1. bekezdése értelmében sem vonható vagyonadó alá, mert az adóévet meg-előző naptári év utolsó napján az adózó vagyonállagában mint tényleg meglevő vagyonrész még nem szerepelt és nem is szerepelhetett. (8097/1928. P. sz. — 1928. VI. 30. — Pkjt. X. 11.)