Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

52 Ipari ügyek. 3. Önként értetődik, hogy az illetékes iparhatóságnak a hozzá inté­zendő bejelentések tüzete& átnézésénél vigyáznia kell arra, hogy az üzleti alkalmazottaknak kivételesen, az üzlet kötelező zárva tartásának ideje alatt foglalkoztatása csupán a törvény 3. §-ának első bekezdésében 1—5. alatt fel­sorolt okokból történjék és hogy az ilyképpen foglalkoztatott alkalmazottak a 3. §. második bekezdése szerint őket megillető, huszonnégy óránként egy­huzamban megszakítás nélkül legalább tiz órát kitevő pihenő időben tény­leg részesüljenek is. Különösen nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a 3. §. 3. pontjában említett „kényszerítő ok" megjelölést a kényszer szó értelmének megfele­lően a legszorosabban kell magyarázni s hogy a 2. pontban említett ,,az üz­let berendezésénél" megjelölése csak olyan munkákra érthető, amelyek va­lamely üzletnek vagy az üzlet valamely részének újonnan való berendezésé­vel, tehát uj állványok, polcok, szekrények, stb. felállításával, ezeknek át­helyezésével, átalakításával kapcsolatosak, ellenben nem vonatkoztathatók olyan munkákra, amelyek az idénnyel járó áruk áthelyezésével kapcsola­tosak. (63160/1928. K. M. sz.) Közigazgatási bírósági eljárás. (A hatáskörre nézve 1. alább.) 40, Pusztán lakás a közigazgatási bírósághoz intézett panasz kellő időben való benyújtásának nem lehet akadálya. Közigazga­tási birósági határozat kézbesítésének módja. Kb. Az 1896: XXVI. t.-c. 99. §-ának utolsó bekezdése alapján a ren­delkező rész értelmében kellett határozni, mert a panaszos a részére vétiv szerint 1925. évi március hó 28-án kézbesített határozat elleni panaszát csak 1925. évi május hó 22-én, tehát nyilván a törvényes 15 napi határidő eltelte után és így elkésetten nyújtotta be; az a panaszban igazolásul felhozott kö­rülmény pedig, hogy pusztán élő ember és hogy a jegyző tudomása szerint készített is néhány soros beadványt, amelyet el is küldött, végül, hogy a pa­naszolt határozat a felebezést ellenjegyző ügyvéd helyett magának a pana­szosnak kézbesíttetett, igazolásul el nem fogadható; mert a pusztán lakás a panasz kellő időben való benyújtásának nem elháríthatatlan akadálya, a jegyző által állítólag készített beadvány megtörtént benyújtása mivel sincs igazolva, a panaszolt határozatnak a panaszos kezéhez történt kézbesítése pedig 600/1925. P. M. sz. rendelet 94. §-ának 4-ik bekezdése értelmében sem volt szabálytalan, amennyiben eszerint meghatalmazott ügyvédnek csak az tekinthető, aki meghatalmazott minőségét szabályszerűen igazolja, a bead­vány egyszerű ellenjegyzése tehát e tekintetben figyelembe nem vehető, a panaszos felebbezését ellenjegyző ügyvéd pedig a felebbezéshez a meghatal­mazotti minőségét igazoló meghatalmazást nem csatolt. (9545/926. P.)

Next

/
Thumbnails
Contents