Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Családügyek. 43 Családi pótlék-ügyek. 23. Gyermek után élvezett családi pótléknak végrehajtása. B. M- I. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912: LIV. t.-c. 21. §-a szerint, ha a házasfelek között házassági per még nincsen folyamatban, a különválva élő felek kiskorú gyermekének eltartása kérdésében nem a bíróság, hanem a gyámhatóság határoz. Hatáskörében jár el tehát a gyámhatóság, ha véghatározatában a kiskorú gyermekek atyját a gyermekeket tartó anya részére tartás fizetésére kötelezi. Minthogy pedig az 1877: XX. t.-c. 191. §-a szerint a gyámhatóság jogerőre emelkedett határozatainak végrehajtásáról közigazgatási uton maga rendelkezik, az 1923: VII. t.-c. 31. §-ának második bekezdése és 42. §-ának 9. pontja értelmében az árvaszék a végrehajtást szenvedőnek járó családi pótlék lefoglalása végett helyesen keresi meg a végrehajtást szenvedő felettes hatóságát s nincsen jogi akadálya annak, hogy az ilyen véghatározatok foganatosíttassanak. II. Ha a különváltan élő házasfelek között a házassági per már folyamatban van, azonban az I. fokú bíróság előtt ítélettel még be nem fejeződött, úgy az illetékes I. fokú perbíróság az 1911:1. t.-c.-be foglalt polgári perrendtartás 674. §-a értelmében az Ítélethozatalt megelőzőea külön végzéssel határoz a házasságból született gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében. Ilyen esetben tehát a gyermekekre való tekintettel megállapított családi pótlékra a végrehajtást is a házassági perben elsőfokban eljáró bíróság rendeli el. Az I. fokú ítélet meghozatala után mindaddig, amig a II. fokban eljáró bíróság az ügy érdemében nem hozott ítéletet, az utóbb említett bíróság hatáskörébe tartozik a gyermekek tartása felől az intézkedés, ez rendelkezik tehát a végrehajtásnak a családi pótlékra való elrendelése iránt. Ha azonban a házassági bontóper a II. fokú ítélet meghozatala után a m. kir. Kúria előtt van folyamatban, úgy a családi pótléknak gyermektartás fejében való lefoglalása iránt megint csak az I. fokban eljárt kir. törvényszék határoz.^ A kir. Kúria ugyanis, mint felülvizsgálati bíróság, az 1911:1. t.-c. 535. és 537. §-ainak esetét kivéve, uj tényállást meg nem állapíthat és ennélfogva elsőfokulag az ideiglenes gyermektartás kérdésében sem határozhat, mert az ideiglenes gyermektartás megállapítása is a szükséges tényállás (vagyoni, kereseti viszonyok) felderítése alapján történik. III. Ha pedig a biróság a házasságot jogerősen felbontotta és a felbontó ítéletben a gyermek részére járó tartásdíj megállapítása iránt nem rendelkezett, az 1894: XXXI. t.-c. 96. §-a alapján az anya gondoskodása alatt álló gyermekek után járó családi pótlék összegére tártás fejében a végrehajtás elrendelése az árvaszék hatáskörébe tartozik s az ilyen esetben hozott véghatározatokat végre kell hajtani. (163418/927. B. M.) Csclédügyek. 24, Cselédkönyv kiállítása, ha a kérelmező illetősége vitás. B. M. Az 1876: XIII. t.-c. 69. §-a értelmében minden cselédnek szolgálati (cseléd) könyvvel kell ellátva lennie. A cselédtörvény 70. és 71. §-at