Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

411 Közigazgatási jog. Az 1883: XXV. t.-c. 19. §-a tehát a panaszban említett kamatokra csak akkor lenne alkalmazható, ha a m. kir. kincstárnak az elszámolás és fizetési meghagyás kibocsátásával érvényesíteni kivánt követelése hitelügyletből eredőnek lenne minősíthető. Erről azonban nem lehet szó, mert a m. kir. kincstár soha sem hitelügyletet, sem más jogügyletet nem kötött a panaszossal s hogy mégis hitelezővé vált, az nem valamely magánjogi viszonyban, hanem az 1921: XXXIII. t.-cikkel törvénybe iktatott trianoni békeszerződés kényszerítő rendelkezéseiben találja alapját. A békeszerződés és az ennek alapján hozott 1923: XXVIII. t.-c. rendelkezései következtében a kir. kincstárra átszállott követelést tehát a kir. kincstárt illetően hitelügyletté minősíteni nem lehet, mert hiszen hitelügyletről csak akkor lehet szó, ha a hitelezőnek a jogviszony keletkezésekor szándékában volt adósának hitelt nyújtani, vagy ha önként szerzett meg olyan követelést, amely hitelügyletből származik. Ebből következik, hogy ha azt a jogügyletet, amelyből a követelés származott, a brit hitelezőket illetően hitelügyletnek lehetne is minősíteni, pusztán az a körülmény, hogy ez a követelés a m. kir. kincstárra átszállott, nem teheti a követelést a m. kir. kincstárt illetően hitelügyletté, mert a követelésnek a kincstár által történt megszerzése nem önkéntes elhatározással történt és nem a magánjogi szabályokban leli alapját. (1928 mára 6. — 3396/1927. — K. sz.) 22. Üzletátruházás esetén az uj üzlettulajdonost a korábbi üzlettulajdonos terhére jogérvényesen megállapított, brit követelésből eredő tartozás annak ellenére is terheli, hogy a korábbi tulajdonos könyveiben ez a tartozás kifizetettként volt bejegyezve. A hitelezőkkel kötött magánegyesség a magyar államkincstárt, mint a brit hitelező jogutódát nem kötelezi. A korábbi üzlettulajdonos által a hitelező részére kifizetett összegnek a fizetéskori árfolyam szerint angol pénznemre átszámított értékét s annak 5 % -os kamatait a követelésbe be kell számítani. Kb. A ,,B's L. Co. Ltd." londoni cégnek a világháború előtt keletkezett de annak folyama alatt lejárt 813 korona 85 fillérnyi követelése állott fenn L. A. budapesti cég ellen amely követelést a nevezett brit hitelező, angol pénzre átszámítva, 33 angol fontban 11 schillingben és 7 pennyben, az 1921. évi XXXIII. t.-c.-be foglalt trianoni békeszerződés 231. cikke alapján, a brit Clearing-hivatalnál bejelentette. Az erről értesített m. kir felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal felhívására, L. A. adós cég a brit hitelező követelését meghatalmazottja, dr. Sz. A, bp.-i ügyvéd utján, 1923. évi január hó 13. napján elismerte, de fenntartotta azt a jogát, hogy az 1919. évi február hó 18. napján a hitelező követelésére a m. kir. postatakarékpénztár utján fizetett 813 korona 85 fillérnek megfelelő valuta erejéig igényét érvényesíthesse. A m. kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal az elismert követelést, a békeszerződés 231. cikkéhez csatolt függelék 6. §-a alapján a brit Clearing-