Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Bíróságok. PP. 5—39. §§• 1078. Pp. 45., 544., 584. §. Bányabírósági hatáskör. Alávetés esettben is megindítható a per a törvény alapján illetékes bíróságnál, ha az alávetés illetékességének kikötése nem kizárólagosan történt. Konok perlekedés. K. Alperes azt panaszolja, hogy az 1911: I. t.-c. 584. §-a 2. és 6. pontjainak megsértésével vettetett el az a pergátló kifogása, hogy a jelen per, szerinte, bányabirósági hatáskörbe tartozik. Panaszolja továbbá, hogy ha már a per köztörvényi birói hatáskörbe tartozónak tekintetett; nem adatott hel> az illetékességi kifogásának, holott a megtámadott szerződésből eredő perekre a s . . . -i kir. járásbiróság illetékessége van kikötve. Ezek a panaszok alaptalanok. Ugyanis a jelen perrel hatálytalanítani kivánt szerződés a földtulajdonos felperesek által az alperesre kőszénkutatási, bányanyitási és kőszénkiaknázási jogot ruházó szerződés, vagyis az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. része 1. §-ának b) pontja alá eső szerződés, és ezt a szerződést felperesek azon a cimen támadják meg, hogy a szerződésen látható aláírások egy része hamis aláírás, továbbá, hogy azok a felek, akiknek aláírásai valódiak: megtévesztés folytán írták alá a szerződést továbbá, hogy a szerződés, az alperes által vállalt ellenszolgáltatás csekély voltánál fogva a jó erkölcsökbe ütközik és hogy a szerződés teljesítése a pénz értékének megromlása folytán gazdaságilag lehetetlenné vált; már pedig ez a kőszénkutatási, bányanyitási és kőszénkíaknázási jog nem esik az 1911:1. t.-c. 584, §-ának 2-ík pontjában említett s a bányatulajdonos tárgyaira vonatkozó tulajdon vagy más dologi jog fogalma alá és nem is része a bányatulajdonnak, miként alperes a felülvizsgálati kérvényében mondja, hanem előfeltétele annak, hogy az alperes, az Ideiglenes ! örvénykezésí Szabályok hivatkozott §-ának e) pontja értelmében bányajr.!?osítványokat szerezhessen; és ez a hamisítás, megtévesztés, jó erkölcsökbe ütközés és gazdasági lehetetlenülés következtében beállott jogviszonyokból, tehát a magánjog által szabályozott jogviszonyokból keletkezett per nem az upyanazon §, 6-ik pontjában említett s a bányatörvényben szabályozott viszony alapján keletkezett per; ami pedig a szerződési kikötés alapján emelt illetékességi kifogást illeti ennek elvetésével sem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság, mert helyes a fellebbezési bíróság Ítéletének az az indoka is, hogy az 1911:1. t.-c. 45. §-ának világos rendelkezése szerint alávetés esetében az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott bíróság leg yen illetékes, már pedig a jelen perben szóbanforgó szerződés üyen értelmű kikötést nem tartalmaz. Ezekhez képest alperest minden irányban és nyilván alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és mint aki két egyenlő Ítélet ellen élt nyílván alaptalan felülvizsgálati kérelemmel: az 1911:1. t.-c. 544. §-a alapján birságban kellett marasztalni. (1927 jan. 11. — P. V. 4737/1924/35.)