Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

652 Csődönkívülí kény szer egyesség. fellebbezésében maga azt adta elő, hogy a szóban forgó megállapodás és a váltó adása a kényszeregyességi eljárásban hozott egyesség után történt A fellebbezési bíróság tehát — egyébként kellő indokolással — jogszabálysértés nélkül mellőzte alperes által felajánlott bizonyítást annak igazolása végett, hogy a megállapodás és váltó adása az egyesség előtt történt. A jogszabálysértés nélkül megállapított jogszabály szerint, tehát a megállapodás és a váltó adása az egyesség után történt, oly jogszabály pedig nincs, amely megtiltaná, hogy az adós a kényszeregyességi eljárásban létrejött jogerős egyesség után hitelezőjével uj megállapodást létesítsen s ennek az egyességben megállapított hányadon felül magasabb összeget kötelezhessen. (1928 márc. 30. — P. VII. 6081/1927.) 1060. 1410/1926. M. E. R. 21. §. A külön kielégítési alapul szolgáló ingó dolgokat az utóbb folyamatba tett csődönkivüli kényszeregyességi eljárás költségeiből a dolog természete szerint, de a csődtörvény 55. §-ának analógiájára figyelemmel is csupán a kényszeregyességi eljárásba bevont tömegnek ezen külön kielégítési alapra eső tartozásai és költségei terhelik; az ezek levonása után fennmaradó külön kielégítési alapot képező ingó vagyon árverési vételára azonban már az illető zálogos hitelezőket illeti a foglalások sorrendjében. (K. 1927. nov. 3. — Pk. V. 7679 1927. 22. szám.) 1061. 1410/1926. M. E. R. 55. §. Az, hogy a vagyonfelügyelői (tömeggondnoki) kiadások és dijak még megállapítva nincsenek, a sorozás mellőzésére indokul nem szolgálhat, hanem csak arra, hogy azok a csődbíróság megállapításától feltételezetten soroztassanak és a tömeggondnok záros határidő alatt a csődbíróság előtt a törvényes lépések megtételére és a telekkvi hatóságnál való igazolására köteleztessék, (K. 1927. ápr. 21. — Pk. V 2021—1927 38.) 1062. 1410/1926. M. E. R 55. §. 1. pont, 89. §. Csődt. 176. §. A vagyonfelügyelői dij és költség tömegtartozásnak csak akkor tekinthető, ha a kényszeregyességi eljárás befejezése vagy megszüntetése után hat hónapon belül a csőd az adós ellen elrendeltetik és csak ebben az esetben sorozható az 1881. évi XVII. t.-c. 176. §-a értelmében az idézett törvény 53—58. §-ainak s a 48. §. tekintetbe vételével előnyös tételként ingatlannak birói árverésen befolyt vételárára. K. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 55. §-ának 1. pontja értelmében az egyességi eljárás költségeit, amelyek közé a vagyonfelügyelő dija és költsége is tartozik, előnyös kielégítés illeti ugvan, ennek az értelme azonban az, hogy e költségeket nem az egyességi hányad szerint, hanem teljes egészében kell az egyesség létrejötte esetére is kielégíteni. A rendelet 89. §-a szerint az egyességi eljárás költségét, amennyiben arról a bíróilag jóváhagyott kényszeregyesség vagy a jóváhagyó birói hatá-