Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Csőd jog. ()41 más eseteiről kivánt intézkedni és ezérl a peres kérdés elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy a 2. bekezdés is csak az 1. bekezdésben említett esetekre intézkedik s ezért csupán az volt az eldöntendő kérdés, hogy a jelen perbeli megtámadási kereset alapjául szolgáló csőd az 1. bekezdésben említett csődök közé tartozik-e? A hivatalból nyitott s ezúttal íenn nem forgó csőd esetétől eltekintve, az 58, §. 1. bekezdése a kérelemre nvitott csődöt említi anélkül, hogy különbséget tenne — az előző szakasz tartalmával szemben — kereskedő vagy nem kereskedő ellen és az adós vagy valamely hitelező kérelmére nyitótl csőd között s így nyilván vonatkozik bárkinek kérelmére bárki ellen nyílott csőd esetére is, feltéve, hogy a csődnyitás iránt a kérelem a kényszeregyességi eljárás jogerős megszüntetésétől számított 15 napon belül terjesztetett elő. A jelen esetben a meg nem támadott tényállás szerint a csőd az adósnak a kényszeregyességí eljárás jogerős befejezte előtt előterjesztett kérelmére nyittatott meg; kétségtelen tehát, hogy ez a csőd a rendelet 58. §-ának 1. bekezdésében említett csődök közé tartozik és így arra is alkalmazandó a 2. bekezdésnek a megtámadási határidő kitolására vonatkozó intézkedése. Támogatja ennek az álláspontnak a helyességét a 6340/1927. M. E. számú rendeletnek a 4070/1915. M. E. számú rendelet hatálya alá eső csődökre is alkalmazandó 6. §-ának az az intézkedése, hogy a kényszeregyességí eljárás folyama alatt eltelt idő csak azoknál a csődöknél nem számítható be, amelyek az eljárás jogerős megszüntetésétől vagy befejezésétől számított 15 nap eltelte után előterjesztett kérelem folytán nyittatnak meg. A fellebbezési bíróság tehát jogszabálysértés nélkül mondotta ki, hogy a jelen perbeli kereset megindításáig a megtámadási határidő még nem telt le. Ennélfogva az alperesnek egyedül erre a kérdésre vonatkozó felülvizsgálati panasza alaptalan, miért is azt el kellett utasítani s az alperest az azzal okozott költség viselésére kötelezni kellett. (1927 szept. 6. — P. VII. 229/1927.) 1042. Cst. 27. §. A fizetések megszüntetése megtámadási jog alapjául csak kereskedőnél szolgálhat. K. A nem kereskedő közadós ellen nyitott csődben a csődtömeggondnok azon az alapon indít megtámadási pert alperes ellen, hogy ez a közadós elleni kölcsönkövetelésének beszámításával a fizetések megszüntetése után, de a csődnyitási kérvény beadása előtt részvényeket vett át a közadóstól. A Kúria a keresetet a következő indokolással utasítja el: az 1881: XVII. t.-c. 27. §. 1, és 2. pontja szerint a közadósnak csak a csődnyitási kérvény beadása, illetve a fizetések megszüntetése után keletkezett ügyletei és jogcselekményei támadhatók meg. A tényállás szerint a megtámadott jogügylet keletkezésekor, 1925 III. 7-én, csődnyitási kérvény még nem volt beadva, a fizetések megszüntetése pedig, a birói gyakorlat értelmében a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő, már pedig nem vitás, hogy a közadós nem volt kereskedő. Az 1881: XVII. t.-c. 27. §. 3. pontja alapján a megtámadásnak azért nincs jogalapja, mert az alperesnek meg nem cáfolt előadása szerint a közTérív: Döntvénytár 1927—1928. 41