Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Váltójog Alaptalanul panaszol tehát alperes úgy a fellebbezési bíróság részíléletével az általa tartozása gyanánt a kereseti adásvételi ügyletből kifolyólag el is fogadott három millió korona, mint a végitélettel a kapott vételárelőlegnek áruval nem fedezett és alperes által utolsó gabonaszállítási ügyletből a felülvizsgálati kérelmében is elismerten tartozásaként jelentkező 16,303.000 korona erejéig anyagi jogszabálysértéssel történt marasztalása miatt. Alaptalanul panaszol alperes ez utóbbi tőkében történt marasztalása miatt azért is, mert a megállapított s támadás hiányában irányadó tényállás szerint alperes a kereseti váltót a Gy.-vidéki gőzmalom részvénytársasággal 1925. évi augusztus hó 28-án kötött adásvételi ügyletből kifolyólag őt terhelő kötelezettségek nem teljesítése esetére adta fedezetül, következőleg, amint e váltó csak azon követelések érvényesítésére használható fel, amelyek fedezetére adatott, úgy azzal szemben is csak azok a kifogások érvényesíthetők, melyek a váltókötelezettség alapjául szolgáló ügyletből származnak. Az a körülmény tehát, hogy alperesnek a nevezett vevőjével a fent említett ügyletet megelőző időben kötött hasonló ügyletekből kifolyólag ellenkövetelése van: felperesnek az ezek tekintetében megejtendő végelszámolásnak ezen per keretében előterjesztésére leendő kötelezésére — az alperesi ellenkövetelés beszámíthatása céljából — alapul nem szolgálhat, de az alperes által e cimen támasztott s birói kérdés dacára összegszerüleg meg sem határozott ellenkövetelés beszámítása a Vt. 94. §-ában megszabott előfeltételek hiányában helyt sem foghat. (1928 márc. 29. — P. VII. 5700/927.) 1033. Az adós azt a kifogást korlátlanul érvényesítheti, hogy a váltóbirtokos az adóst illető viszonkövetelést visszatartotta s ezáltal a peresített váltókövetelés kifizettetett. K. A fellebbezési bíróság ítéletéből kitetszöen alperes a fellebbezési tárgyaláson azzal védekezett, hogy felperes a vele kötött bérleti szerződésből neki — alperesnek — járó s már esedékessé is vált 70 milliós K-ányi bérkövetelését visszatartotta s ezáltal a kereseti váltókövetelés kifizettetett. Téves ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az alperes védekezését beszámítási kifogásnak minősítő álláspontja, mert a védekezés lényege szerint alperes nem beszámítási kifogást kivánt érvényesíteni, hanem a követelés érvényesítését kizáró azt az érdemi kifogást érvényesítette, hogy a követelés megszűnt, mert azt a felperes a tőle alperesnek járó bérkövetelésbe való beszámítás utján már levonásba hozta. Minthogy pedig az alperes vitatása szerint már megtörtént ez a beszámítás valósága esetén fizetés jellegével bírónak s ennek folytán a fennálló követelés megszűntnek tekintendő: az alperes védekezése szempontjából nem mellőzhető annak a kérdésnek a tisztázása, hogy felperes kereseti követelését a tőle alperesnek járó bérkövetelésbe beszámította-e már és milyen mérvben? (1927 máj. 27. — P. VII. 7569/1926.) 1034. Kitöltetlen váltóürlapok nem megfelelő módon történt aláírása nem állapít meg kezességvállalást sem. (K. 1927 jun. 3. — P. VII. 7887 1926.)