Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Biztosítási ügylet. Kt. 453—514. §§. Ezen meggondoldás vezette a törvényhozót a 15. §. 3. bekezdésének .megalkotásánál és a falusi nép érdekeinek megoldása szempontjából feltétlenül szükségesnek vélt biztosítékok megalkotása mellett a felmondás lehetőségét és annak érvényességét megkönnyíteni kívánta, nem pedig megszorítani a törvény határozott rendelkezéseivel kapcsolatosan egy, a törvény végrehajtása tárgyában kiadandó körrendeletben részletezett formalitások szigorú betartásától feltételezetten. Ezen szempontok figyelembe vétele mellett a kir. törvényszék a törvény célzatának megfelelően a biztosított fél érdekeit az ügylet akaratelhatározás szabadságát és komolyságát biztosítva látja és a 15, §-ban megkívánt községi elöljáróság által hitelesíttetnek, következőkép a biztosítási szerződésnek a folyamatba levő biztosítási időszak elteltével kezdődő hatállyal megszüntetésére alkalmasnak s ekként érvényesnek találja a felmondást akkor is, ha — egyéb kellékek megléte esetében — azon a fél felmondó aláírása, a község pecsétjének alkalmazása mellett, csak a községi (körjegyző) vagy a községi biró illetőleg helyettesük által hitelesíttetik. A peres estben a felmondó fél aláírását a község pecsétjének alkalmazása mellett a községi jegyző helyettese hitelesítvén, a felmondás egyéb kellékek fennforgása folytán a 15. §. körülményeinek megfelelnek. Szabályszerű es joghatályos felmondás folytán a peres biztosítási szerződés a folyamatban volt biztosítási időszak elteltével megszűnvén, ennek jogi folyományaként ezen időponttól kezdve felperes kockázatot nem viselt és ennek ellenértékét a biztosítási dijat igényelni nem jogosult. (1927. dec. 30. — 35. Pf. 16083/ 1927. sz.) Kiadói ügylet. (Kt. 515—533. §§.) 1020. Kt. 515. §., 295. §. 5. p. Kiadói ügylet csak akkor kereskedelmi ügylet, ha a kiadó ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. Az, hogy felek közös cég alatt, közös haszonra és veszteségre társultak egy időszaki lap szerkesztésére és kiadására, egymagában nem elegendő, ha iparszerü foglalkozás nem állapítható meg. K. A K. T. 515. §-ában szabályozott kiadói ügylet a kiadó és a szerző közt létesült valamely mű többszörözésére, közzétételére és forgalomba hozatalára. A K. T. 259. §. 5. p. értelmében a kiadói ügylet csak akkor minősül kereskedelmi ügyletnek, ha a kiadó ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik; avagy a 260. §. értelmében a kiadói ügyletet valamely kereskedő kereskedelmi üzlete körében létesíti. Adott esetben a szerződött felek vitán kivül nem kereskedők, amennyiben a felperes hivatásszerű foglalkozása elemi iskolai tanító, az alperesek egyike pedig tanár, másika pedig tanárjelölt. Ilykép tehát, noha a felek az A. szerződés értelmében közös vállalati néven (céggel) közös haszonra és veszteségre társultak egy meghatározott időszaki lap szerkesztésére és kiadására, e vállalkozásuk csak abban az esetben tekinthető kereskedelmi ügylet folytatásának és társulásuk csak akkor