Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Kereskedelmi ügyletek. Kt. 258-319. §§. telárat a kitűzött határidőben ki nem fizeti, de czeníelül a vevő kötbér fizetésére is kötelezte magát, az eladó ez utóbbit követelheti, habár a főügylet (adásvétel) hatályát vesztette. K. Magánjogunkban a kötbérkikötésnek rendszerint csak akkor van önálló kötelmi jellege, ha az vaiaminek abbanhagyása valamely tett el nem követése biztosítását célozza, mig ellenben, ha arra az esetre szól a kötbérkikötés, ha valaki valamely kötelezettségét egyáltalában nem vagy nem a megszabott időre teljesítené, akkor, hacsak az eset körülményei szerint lényegileg nem minősül bánatpénznek, csupán a fökötelemhez csatlakozó mellékkötelemnek jelentkezik, melynek fennállása járulékos természeténél fogva a főkötelem fennállásától függ és a főkötelemből folyó jogok gyakorlása nélkül egymagában csak akkor érvényesíthető amennyiben a főkötelem teljesítésének elmulasztása miatt általában kártérítés volna követelhető. A feleknek a B) jelű szerződéséből kitűnik, hogy az abban foglalt és adásvételnek megjelölt ügylet (legyen az voltakép akár adásvételt célzó előszerződés, akár optio) is csak a vételár 950 millió K-nyi részének a kitűzött határidőben leendő megfizetésével lép hatályba, mig a fizetési kötelezettség elmulasztása a felperes részéről a szerződésben vállalt szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettség hatályvesztését, vagyis általában magának a főügyletnek a hatályvesztését vonja maga után. Következőleg a főügylet hatályvesztése folyományaként a hozzákapcsolódó kötbérkikötés érvényesítésének is hiányzanék a jogos alapja. Adott esetben azonban a szerződésnek a vételárfizetés elmulasztása esetére kikötött hatályvesztésével kapcsolatban azt is tartalmazza a felek megállapodása, hogy ez nem érinti a vételárfizetés elmulasztása esetére kikötött kötbérigényt. Ebből folyóan pedig a peres kikötésnek az az értelem tulajdonítandó, hogy a felek bizonyos összeg fizetésére irányuló kötelezettséget kívántak a vevőre róni, ha azok magatartásán — még pedig akár nekik felróható, akár hibájukon kivül is előállt okból tanúsított magatartásán — meghiúsult a szerződés foganatba menetele, ami azt vonja maga után, hogy a kötbérnek nevezett kereseti összeg a kikötés tartalmánál fogvza megállapítható bánatpénz jellegére tekintettel — ép a főkötelem hatályvesztésénél fogva érvényesíthető, amennyiben a kikötésnek alperesek által kétségbevont jogi érvényessége megállapítást nyer, illetőleg az alperesek által idevonatkozólag felhozott kifogások alaptalanoknak bizonyulnak. Ez irányban azonban a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg. miért is az ügy végeldöntésre alkalmatlan lévén, az ítélet megtámadott rendelkezései az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán fel voltak oldandók. (1927 jun. 15. — P. IV. 1765/1927.) 967. Kt. 273. §. Ha a versenytilalom sem helyi, sem időbeli korlátozásnak alávetve nincs és e tilalom megszegése esetére kötbér lett kikötve, az utóbbi korlátozandó abban az arányban, amelyben a versenytilalom korlátozva lett.