Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

582 Kereskedelmi jog. vagy aki az 1920. évi januárius hó 1 -ét megelőző idő óta iparigazolvány alapján folytat bank és pénzváltóüzletet. E rendelet értelmében ily ügyletek fogalma alá tartozik értékpapír vétele, eladása, kölcsön nyugtára, értékpapírra, halasztó ügylet kötése értékpapírra akkor is, ha a felsorolt ügyleteket bizományos minőségben kötik. A jelen rendelet értelmében ily ügyletek fogalma alá nem esik értékpapíroknak mások részére való olyan adás-vétele, amelynél az értékpapírt azonnal készpénzfizetés ellenében szállítják, illetőleg a vételárat azonnal kifizetik, vagyis amikor az adásvételből sem hitelezés, sem letét viszony nem keletkezik. (Értékpapírokkal készfizetés mellett kereskedés.) Az 1800/1923. P. M. R. 1. §-a értelmében nem állapít meg hitelezést vagy letéti, viszonyt az, hogy az értékpapírral készfizetés mellett kereskedő a megbízótól az ennek részére vásárolt értékpapírok vételárát vagy a megbízásból eladott értékpapírokat a Bpti Áru- és Értéktőzsde értéküzleti leszámolórendje értelmében a fizető nap előtt veszi át, feltéve, hogy az ügylet az említett fizető napon a felek között végleges elszámolás utján lebonyolítást nyer. ÍA többi kivétel itt tárgytalan.) Az 1300/1923. P. M. R. 8. §-a szerint: az engedélyt az elsőfokú iparhatóságnál írásban kell kérni annak is, aki ilyen üzlettel 1920 januárius hó 1-ét követő idő ótá foglalkozik. (A kérelmet az 1800/1923. P. M. R. 4. §-a értelmében 1923 április hó 30-ig kellett előterjeszteni.) Az 1800 1923. P. M. R. 4. §. VI. bekezdése szerint: Az, aki eddig igazolványa alapján a jövőben csak értékpapírral készfizetés mellett kiván kereskedni: annak a megelőzése céljából, hogy iparigazolványát az 1300/1923. P. M. R. 8. §-a értelmében meg ne vonják, iparigazolványának megfelelő kiigazítását kérheti. Az 1800/1923. P. M. R. 6. §. III. bekezdése szerint: Aki a bank és pénzváltó üzletet 1920. évi januárius hó 1. napja után kiállított iparigazolvány alapján gyakorolja, ha kérvényét a kellő időben benyújtotta, üzletét mindaddig folytathatja, amig az engedélyt jogerős véghatározattal meg nem tagadták. Az 1300/1923. P. M. R. 16. §-a szerint a tilalom megszegése elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő kihágás és elitélés esetében a pénzt és egyéb értéket, amelyre nézve a kihágást elkövették, el lehet kobozni abban az esetben is, ha nem a tettesnek, hanem másnak a tulajdona és akkor is, ha a büntető eljárást a tettes halála, távolléte, vagy más ok miatt megindítani vagy folytatni nem lehet. Kérdés azonban, hogy ez a törvényes tilalom a megkötött ügyletek érvényességére befolyással van-e, tekintve, hogy a Kt. 263. §-a szerint: Az a körülmény, hogy valaki iparrendészetí vagy más okoknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatik: a kereskedelmi ügyletek érvényességére befolyással nincsen. A kir. ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tilalom megszegése a jogügyleteket érvénytelenné teszi és az ilyen tilos ügyletből eredő igény az általános magánjog értelmében birói jogsegélyben nem részesíthető. Ugyanis: A hivatalos megbízásból készült Apáthy-féle tervezet (Franklin társu-