Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Kt. 147—222. §§. 559 azzal a követelménnyel, amely másnak ok nélkül megkárosítását, viszont ezzel szemben másnak jogellenes előnyben részesítését kizárja. (1927 okt. 7. P. IV. 9341/1926.) 918. Az a közgyűlési határozat, hogy az alaptőke emelése folytán kibocsátott uj részvényeknek egy része a társaság tartozásait célzó — a részvényértékek befizetése nélküli — elhelyezést nyerjen, nem semmisíthető meg akkor, ha az uj részvények egy részének ily módon való elhelyezését a társaság boldogulása és különleges körülményei indokolttá teszik. (K. 1926 nov. 16. — P. IV. 3639 926.) 919. Alaptőkefelemelés alkalmával kibocsátott részvényeknek a régi részvényesektől való elvonása nem sérti az anyagi jogszabályokat, ha ez a társaság s ekkép a részvényesek érdekeinek megfelel. Ez esetben nem fontos az sem, hogy a részvényekért juttatott egységár a részvények belső értékénél lényegesen alacsonyabb-e ( K. A kérdés érdemét illetően a kir. Kúriának P IV. 3471/20 1923. számú végzésében megjelölt irányelvek szerint az alperesi részvénytársaság 1922. évi január hó 28. napján tartott közgyűlésén elhatározott alaptőkefelemelés alkalmával kibocsátott részvények egy részének, a régi részvényesek egyetemétől való elvonása és a belértéken lényegesen alul maradó árban másoknak iuttatása abban az esetben sérti az anyagi jogot, ha ez az eljárás a részvénytársaság helyzetére tekintettel szükségesnek, gazdaságilag indokoltnak nem mutatkozott. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyítás egész anyagának szorgos méltatásával, nevezetesen Á. Gy. és B. T, tanuk vallomásában és a dr. B. Gy. szakértő véleményében foglalt körülmények és adatok nyomán, különösen: az alperes részéről az előző alaptőkefelemelések alkalmával a részvények elhelyezését illetően szerzett kedvezőtlen tapasztalatok, továbbá az alperesnél, mint kisebb forgalmi pénzintézetnél fennállott, a fellebbezési biróság által részletezett hitelszerzési nehézségek, úgyszintén a gazdasági viszonyoknak ama bizonytalansága alapján, amely a nem nagy tőkeerejű alperesi pénzintézetet a saját jól felfogott érdekében arra utalta, hogy a nálánál erösebb P-i takarékpénztárral minél szorosabb érdekkapcsolatba kerüljön, okszerűen vont következtetést arra, hogy a kérdéses alaptőkefelemelés alkalmával kibocsátott 6000 darab uj részvényből 2000-nek a régi részvényesek egyetemétől való elv~r.ásával a már addig is nagyobb részvényesek P—i takarékpénztár részére, bár a régi részvényesek egyeteme számára fenntartott részvények áránál drágább és a forgalmi árnak megfelelő, azonban a beiértéken alul maradó árban történt juttatása és ezen a réven az utóbbi részvénytársaság által a részvények többségének megszerzése az alperes részvénytársaság helyzetére tekintettel gazdaságilag indokolt, előnyös volt. Ezzel ellenkező feltevésekre elfogadható támpont nincs. Ilyet az sem képez, hogy mind a két pénzintézet egy helyen hasonló üzletágakat folytat. Annak a kér-