Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Törvényhatósági önkormányzat védelme. •IV, arra van alapítva, hogy Gy. szabad királyi város szabályrendeletének 103— 106. §-ai szerint a teljes szolgálati idejüket kitöltött tisztviselőket hivatalból nyugdíjazni csak akkor lehet, ha 60-ík életévüket is betöltötték és hogy a kormánynak nincs joga arra, hogy a nyugdijszabályrendeletnek olyan módosítását követelhesse, hogy a teljes szolgálati idejüket betöltött tisztviselők feltétlenül és azonnal nyugdijazandók. A 42.038/1927. IV. B. M. sz. rendelet tulajdonképpen semmiféle uj rendelkezést nem tartalmaz s abban a belügyminiszter csak jelentést kér azokról az intézkedésekről, amelyeket a városok az 5600/1925. B. M. 16. és a 3000/1927. M. E. sz. rendelet I. fejezetének 1. pontja alapján a teljes szolgálati idejüket kitöltött tisztviselők nyugdíjazása és visszatartása tekintetéber, megtenni kötelesek. Ez a semmiféle rendelkezést nem tartalmazó és jogszabályt nem létesítő körrendelet tehát nem sértheti sem a törvényhatóság hatáskörét, sem a törvényt, vagy más törvényes szabályt. De nincs abban olyan rendelkezés sem, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a belügyminiszter a városi nyugdijszabályrendeletek módosítását vagy átalakítását kívánná. A beadott panasz tehát, amennyiben a 42.038—1927. IV. B. M. sz. körrendelet ellen irányul, nem alapítható az 1907: LX. t.-cikknek sem 1., sem 2. §-ára, minélfogva jogalap hiányában elutasítandó. A panasz különben, — lényegét tekintve — habár nem is kifejezetten, tulajdonképpen az 5600 1925. B. M. sz. rendelet 16. pontjának ama rendelkezése ellen irányul, amely a 7000 1925. M. E. számú rendelet 8. pontjában a teljes szolgálati idejüket kitöltött állami tiztviselők kötelező nyugdíjazására vonatkozó szabályt a városi közigazgatási tisztviselőkre is kiterjeszti. Az 5603/1925. B. M. számú rendelet ellen azonban az 1907: LX. t.-cikk 6. §-ában meghatározott 6 hónapi határidőn belül a törvényhatósági bizottság panaszszal nem élt s így annak törvényességét megtámadni már nem jogosult. Ebből következik, hogy e körrendelet 16. pontjának törvényszerűségét ennek a panasznak keretében a bíróság már nem vizsgálhatja. Igaz ugyan, hogy a törvényhatósági bizottság azt vitatja, hogy ő az 5600/1925. B. M. számú körrendelet 16. pontját úgy értelmezte, hogy az csak egyizben és pedig a körrendelet kibocsátásának időpontjában hajtandó csak végre, de a jövőt illetőleg nem korlátozza a törvényhatóságot abban, hogy maga döntsön a teljes szolgálati idejüket kitöltött tisztviselők nyugalomba helyezésének kérdésében s ez volt az oka annak, hogy annak idején panasszal nem élt ámde a törvényhatóságnak ez a felfogása nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság akár a 42.038/1927. IV. B. M. számú rendelettel kapcsolatban, akár attól függetlenül az 5600'1925. B. M. számú rendelet 16. pontjának törvényszerűségét vizsgálat tárgyává tehesse. Eltekintve ugyanis attól, hogy az említett 16. pontnak csupán egyszeri alkalmazhatóságára vonatkozó értelmezésnek alapja nincs, mert erre sem e pontnak, sem a 7000/1925. M. E. számú rendelet 8. pontjának szövegezéséből következtetni nem lehet: valamely jogszabály szövegének a fél részéről történt akár helyes vagy helytelen értelmezése nem képezhet alapot arra, hogy a bíróság annak a jogszabálynak törvényességét oly időpontban is vizsgálhassa, amikor már megszűnt a félnek a joga ahhoz, hogy a kérdéses jogszabályt a törvénysze-