Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

526 Kereskedelmi jog. szerint az alperes 1924. évi március hó 1-töl kezdődően a felperest a malmában gabonaátvevőként és mázsamesterként alkalmazta. A meg nem támadott tényállás szerint felperesnek ezen alkalmaztatása íolytán a íelmondás időpontjában betöltött munkaköre abból állott, hogy a malomban levő mázsát kezelte, az eladni, vagy őröltetni szándékozók által a malomnak átadott gabona súlyát lemérte, a gabona minőségét, az azért fizetendő vételárat, esetleg cserébe adandó lisztet a rendelkezésére adott táblázat alapján megállapította, a gabonáról átvételi elismervényt állított ki, amelynek alapján a malom a gabona árát kifizette, illetve a lisztet kiszolgáltatta. Ebben a munkakörében a felperes a malom raktárnokának ellenőrzése alatt állott, aki az ellenőrzést a napi forgalom lezárásakor végezte s akihez a felperes kétely esetében fordult. A. fellebbezési bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a ielperesnek ez a munkaköre az alperes malomüzemében végzett kereskedelmi természetű tevékenység volt, a felperes az alperesnél kereskedelmi alkalmazotti munkakört töltött be, az ö felmondási idejére nézve tehát az 1910/1920. M. E. sz. rendelet intézkedései az irányadók. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a felperes fontosabb teendőkkel megbízott kereskedelmi alkalmazott volt-e, egyedül az általa végzett munka természete s az ahhoz szükséges szakképzettség lehet irányadó, de nem lehet döntő e tekintetben az, hogy a felperes mint alkalmazott mily címet viselt s mily értékek voltak reá bízva. Ez utóbbi körülmény csak akkor bírhatna súllyal, ha ezeknek az értékeknek kezelése az azok felett való rendelkezés tartozott volna a munkakörébe. — A fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által végzett tevékenységhez különleges szakképzettség nem, hanem csak begyakorlottság szükséges, hogy az a munka, amelyet a felperes alkalmaztatása körében végzett, jelentősebb szellemi tevékenységet nem kiván s a közvetlen felebbvalónak állandó ellenőrzésére tekintettel nagyobb felelősséggel nem jár. — A gabonát pedig a felperes csupán átvette, de azt nem kezelte, abból kiadásokat nem teljesített. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság annak kimondásával, hogy a felperes fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak nem tekinthető s ez alapon anyagi jogszabály megsértése nélkül utasította el felperest a 3 havi felmondási időre járó illetményeken felül további 3 havi időre járó illetmények iránt támasztott keresetével. (1927. jul. 20. — P. II. 1213/ 1927.) 880, Jogtalanul elbocsátott alkalmazott, a felmondási időre járó illetménye cimén nem követelheti a szolgálatadó által a felmondási idő alatt az azon alkalmazotthoz hasonló állásit tisztviselők részére felemelt illetményt, ha nem is kapta meg az elbocsátáskor járandóságát, hanem csak a koronának azóta beállott romlásából reá hárult hátrány megtérítését követelheti. Nyugdij helyett kártérítés cimén végkielégítés. K. I. A m. kir. Kúria P. II. 6602/1925/16. szám alatt hozott Ítéletében megállapította hogy felperes elbocsátása szabálytalanul történt, és hogy ezért