Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
Büntetőjog. XIX társai (422), tudal: 423; elhatárolása a bűnpártolástól: 423. Csalást megalapító íondorlat (424., 445.) lényeges körülmény elhallgatása is (424); fizetésképtelenség elhallgatása (425., 428.); előleg felvétele munkára vállalkozás komolysága nélkül (426.); bizalommal rosszhiszemű visszaélés (427); színlelt betörés rendezése (430). — Kielégítési alap rosszhiszemű elvonása: 431—433. Közokirathamisítás középiskolai érettségi bizonyítványnak (434), elemi iskolai tanítói oklevélnek (435), iparigazolványnak (436), vasúti utánfizetési bárcának (434), rendőri lakásbejelentő lapnak (438), munkáshetijegy váltására jogosító igazolványnak (439), útlevélnek (441) meghamisítása. Magánokirathamisítás: 440—444. sz. Csalárd vagy vétkes bukás mellett közönséges csalás is megállapítható (445); fizetésképtelenség: 445. — Megvesztegetés, ha a fegyőr a rabtól ajándékot fogad el (446). Hatósági közeg elleni erőszak esetében fegyverviselés (447). Rágalmazás uagy becsületsértés közület, társaság, személyösszesség ellen: 448., 449.; rágalmazást tartalmazó beadványért a benyújtó ügyvéd is felel (450); megállapítása annak, hogy az újságcikk kire vonatkozik: 451. Jóhiszeműség nem zárja ki a rágalmazást: 452. Jogos bírálat: 453. Ily cselekményt elkövethet törvényhatósági bizottság tagja közgyűlésen ís (454), de vallomásával a tanú nem (455). — Kijelentés értelmének megállapítása: 456. — Hatósági tűzoltóság tagja közhivatalnok (457). — Becsületsértés megszégyenítéssel: 458., 459. Felhatalmazást városi főmérnök elleni sértés esetében a polgármester (460), csendőrség sértése esetében a belügyminiszter (461), vasúti alkalmazott sértése esetében, az üzletvezetőség (462), lakáshivatalhoz kirendelt közhivatalnok sértése esetében eredeti felügyeleti hatósága (463) ad. Tényre közvetlenül utaló kifejezés; kaszinói kizárási határozat jelentősége: 464. Sértett kihivó magatartása: 466. Magáníndítvány a Bv. 20. §-a esetében: 467, 468. — Valóság bizonyítása: 382. Rágalmazás közjegyzői okiratban: 382, beadványban: 384. Hitelrontás és rágalmazás elhatárolása: 469, 470. sz. Sajtó utján izgatás és sajtórendőri vétség: 471. Nyomdavállalat beidentő és könyvvezető kötelezettsége: 472. — Kire vonatkozik a sajtóközlemény, csak a közlemény szövegéből állapítható meg (473., 475.) — Röpiratban ismétlése időszaki lapban történt és büntetett közzétételnek: 477. — Eldöntése annak, hogy a bűncselekmény sajtóbüncselekmény-e: 476. — ítélet közzétételét csak a sértett kívánatára lehet elrendelni (478). Hív szellemben és igazán közlés: 479., 480. — Pénzbeli elégtétel mérséklése: 481. Állami és társadalmi rend ellen elkövetett, az Átv. 1. §-a alá eső cselekmény: kommunista propaganda előkészítése: (482), agitátorképző tanfolyamon részvétel (483), proletárdiktatúra létesítésére bármely mozgalom (484., 490), szándék, célzat, nyilvánosság kérdése: 484., 489. Nemzetrágalmazás és hivatalból üldözendő rágalmazás: 485. — Izgatás: 486., 487., 489. Sajtóközleményben megjelent cikknek külön lapon sokszorosítása: 488. — Nemzetid''palmazás, nemzetgyalázás: 491—493. Közveszélyes munkakerülés vétsége és lopás halmazata: 494. Tiltott hírközlés vádhatározatnak (495) közlése, de nem az vizsgálóbírói szemlének, házkutatásnak, szakértői megállapításoknak (496), tanú irásos nyilatkozatának közlése (497). II*