Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Törvénykezési illeték. 123 zettsége a királyi pénzügyigazgatóság panaszolt végzésének abból az indokából sem, hogy az annak következtében, hogy aláírása két tanú előttemezésével történt, már eredetileg illetékköteles alakszerű szerződés volt, mert a m. kir. közigazgatási biróság ujabb joggyakorlata szerint a kereskedelmi levél feltételes illetékmentességét a jelzett körülmény meg nem szünteti. (4122/927. P.) 268. 1920: XXIV. t.-c. 7. §. Több különböző és semmiféle közösségben nem álló félnek több egymástól független ügyben leendő felhasználás céljából kiállított közös meghatalmazása után a bélyegilletéket annyiszor kell leróni, ahány fél azt kiállította. (Kb. 1927 jun. 8. — 16631/1926. — P. sz.) 269. 1920: XXIV. t.-c. 40. §. Cégtelepnek más cégbíróság területére áthelyezése bejelentését tartalmazó beadvány ugyanolyan illeték alá esik, mint az uj bejegyzést kérő beadvány. Kb. A panaszolt illetéket attól a beadványtól követelik, amelyben panaszos a cégtelepnek más cégbiróság területére való áthelyezését jelentette be és azért az iratoknak az illetékes cégbirósághoz való áttételét és az áthelyezés cégbejegyzését kérte. A beadványtól a pénzügyi hatóságok ugyanannyi illetéket követelnek, mintha uj cégbejelentés történt volna. Ezzel szemben panaszos azt vitatja, hogy ez nem uj cégbejegyzés és így nem alkalmazható erre a beadványra az 1920. évi XXIV. t.-c. 40. §-ának í. pontja. A panasz nem alapos. A kereskedelmi és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában kiadott és ezidőszerint érvényben levő 1914. évi 68.300. I. M. számú rendelet 33. §-ának második bekezdésében foglalt abból a rendelkezéséből, hogy „ha a korábbi telep cégbírósága által foganatosított bejegyzés a törvény rendelkezéseit sérti, a bejegyzést mindaddig, mig a folyamodó a törvényellenesség megszűnését nem igazolja, az a biróság is megtagadhatja, rtmelynek területére a részvénytársaság, vagy a szövetkezet a telep helyét áthelyezni kívánja", alaposan következtethető, hogy a székhely áthelyezését már maga az igazságügyi kormányzat is nem puszta átjegyzésnek, hanem uj bejegyzésnek minősíti, mert a bejegyzés előfeltételeit a cégbiróság újból elbírálja. De ugyancsak kitűnik ez a m. kir. igazságügymíniszternek 1924. évi 55.900. számú rendeletének 1. §. utolsó bekezdéséből, amely a főtelep áthelyezését, ha a székhely szerinti cégbiróság területén fióktelep nincsen, a bejegyzési dij tekintetében az első bejegyzéssel egyenlőnek tekinti. Minthogy panaszos nem is állítja, hogy a cégáthelyezés olyan cégbiróság területére történt volna, amelynek területén fióktelep lett volna bejegyezve, minthogy ezekből nyilvánvaló, hogy a cégáthelyezés bejegyzése egyenlő elbírálás alá esik az első bejegyzéssel és minthogy a bejegyzés illetéke a biróság munkájának az ellenértékéül szolgál, az illetékkötelezettséget a panasszal megtámadott pénzügyigazgatósági határozat az 1920. évi XXIV.