Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

120 Pénzügyi fog. dás következtében beállott értékváltozás annál kevésbbé vehető figyelembe, mert a keresetlevél alapján fennállott érték az irányadó az illeték szempontjából. Minthogy pedig a 800.000 korona perérték alapul vétele mellett lerótt illeték megfelel a törvényesen előirt illetéknek, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1927 jan. 21. 15.069/926. P.) 258. 1914: XLIII. t.-c. 1. '§. 1. a. p. A holtnaknyilvánítási eljárás az ez iránt beadott kérvény alapján indul meg: ez a keresetnek megfelelő beadvány tehát, miután az a 28.000/1919. I. M. sz. igazságügyminiszteri rendelet 7. §-a szerint hirdetmény kibocsátást is von maga után, — az 1914. évi XLIII. t.-cikk, 1. §. 1. a. pontjában meghatározott illeték kétszeres összege alá esik. (Kb. 1927 jan. 7. — 25926/1926. — P. sz.) 259. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. b) p. ítélet kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. b) pontja alá esik. Kb. A panaszolt illeték külön kitűzött itéletkihirdetésről felveti jegyzőkönyv bélyeghiánya miatt az 1914: XLIII. t.-c. 1. §-ának 1 a) pontja alapján szabatott ki, holott az itéletkihirdetésről szóló jegyzőkönyv az említett 1. §. 1 a) pontjában felsorolva nincs, s így az annál inkább is az 1. §. 1 b) pontja alá esik, mert a külön meghirdetett Ítélet kihirdetése a tárgyalás berekesztése után történik, s így a külön kitűzött itéletkihirdetésről felvett jegyzőkönyv tárgyalási jegyzőkönyvnek semmi esetre sem tekinthető. Ehhez képest pedig a megleletezett jegyzőkönyv bélyeghiánya a 76.000.000 K perérték alapulvételével és a 68.600/1924. számú rendelet 35. §-ának 2. pontja szerint 8000 K (aranyban 55 f) volt, tehát a panaszos által fizetendő illetéket ennek négyszeresében, vagyis 2 K 20 f-ben, illetőleg 15 napon belüli befizetés esetére kikerekítve 80 f-ben (arany) kellett és lehetett csak megállapítani. (20.335/926. P.) 260. 1914: XLIII. t.-c. 2. §. 1. p. Nem kitűzött tárgyalási határnapnak az elhalasztására irányuló kérelem nem a polgári perrendtartás 239. §-ára alapítót!; halasztási kérelem, tehát az 1914: XLIH. t.-c. 2. §-ának, 1. pontja nem alkalmazható. (1926 ápr. 13. — 2397/1926. — P. sz.) 261. 1914: XLIII. t.-c. 32. §. Ismeretlen egyén (ki névaláírása után szakácsnőnek van jelezve) részére való kézbesítés nem tekinthető a panaszló részére való kézbesítésnek. Zárlati eljárás során a pertárgy értékének birói megállapítása szóba nem jöhet és az eljárás tárgyának értékéül a zárlatot kérő fél által bejelentett összeget kell venni. (Kb. 2894/1926. P. sz.) 262. 1914: XLIII. t.-c. 35. §. A felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a kérelem, hogy a megítélt összegre mondassék ki az, hogy az egy korábbi időpont pénzértéke szerint fizetendő,