Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Örökösödési illeték. 113 változatlanul el kell fogadni az állami illeték alapját. (Kb. 1928 febr. 1. — 2105 1927. — P. sz.) 228. Azt a kérdést, hogy a szerződésben kitüntetett értéket a pénzügyi hatóságok a forgalmi értéknek megfelelőnek találták-e, mindig az I. fokú kiszabás előtt kell eldönteni, illetőleg az értéknek aggályos voltát a kiszabási iraton, valamint a fizetési meghagyáson is jelezni kell. Kb. A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert az illeték elsőfokú kiszabásánál a szerződésben kitüntetett 43.050 K vételár — amely aranyra átszámítva a szerződéskötés időpontjában 326 korona 13 fillérnek felelt meg — a szerződéskötés időpontjabeli közönséges forgalmi értékül fenntartás nélkül elfogadtatott s igy ettől az értéktől az 1920: XXXIV. t.-c. 26. §-ában és a 40.000/1921. számú végrehajtási utasítás 20. §-ában foglalt rendelkezések helyes értelmezése mellett a jogorvoslati eljárás során sem lehet eltérni és pedig az adott esetben annál kevésbbé, mert azt a kérdést, hogy a szerződésben kitüntetett érték a pénzügyi hatóságok részéről a közönséges forgalmi értéknek megfelelőnek találtatott-e, mindig az elsőfokú kiszabás foganatosítása előtt kell eldönteni, vagy a felekre legkedvezőtlenebb esetben a kiszabás feltételes vagy a szerződésben kitüntetett értéknek aggályos voltát a kiszabási iraton, valamint a fizetési meghagyáson is jelezni kell, ami az adott esetben meg nem történt. (9842/926. P.) Örökösödési illeték. (1920: XXXIV. t.-c.) 229. 1920: XXXIV. t.-c. 7. §. Hagyaték illetékezésénél a hagyatéki vagyontárgyaknak az elhalálozás időpont jabeli értékét kell alapul venni. Kedvezményes vagyonátruházási illeték. Kb. Az 1915. évi május hó 28-án hősi halált halt X. Y. hagyatékának illetékezésénél a hagyatéki vagyontárgyaknak az elhalálozás időpontjabeli értékét kell alapul venni. A hagyatékra nézve az 1920: XXXIV. t.-c. 7. §-a és illetőleg az 5002/1924. P. M. számú rendelet 3. §-a alapján, tekintettel arra, hogy a hagyaték értéke 2000 aranykoronánál több, de 5000 aranykoronát meg nem haladt, annak a kedvezménynek van helye, hogy ugy az örökösödési, mint a vagyonátruházási illetéknek csak a fele fizetendő. Az ingóknak az elhalálozás időpontjabeli értéke adva nincs, s ez tekintettel arra, hogy azok nagyrészben az 1921. évi szeptember hó 28-án megtartott árverésen eladattak, ma már nem is pótolható, s igy az ingók értéke csak az árverésen befolyt vételár és az el nem* adott ingókra nézve felvett haláleset felvételi és hagyatéki kimutatásban kitüntetett értéknek az árverési eredményhez képest való átszámítása mellett eszközölhető. (1927. márc. 2. 15005/ 926. P.) 230. 1920: XXXIV. t.-c. 69. §. Az örökösödési illeték kiszabása céljából a haszonélvezet fenntartása nélkül adott vagy a teljesítésre nézve függőben nem tartott ajándékot csak akkor lehet és kell számításba venni, ha az ily ajándékozást örökhagyó Térfy: Döntvénytár 1927—1928. 8