Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Társulati adó. 65 bizonyítékoknak a fellebbezésben való megjelölésére, ennek az elmulasztásához azonban nem fűzi az érdemi tárgyalás mellőzését, — A fellebbezés érdemi tárgyalását csak abban az egyetlen esetben köti feltételhez, ha az adóalany az elsőfokú kivetési eljárás során nem ad számszerű jövedelemadó bevallást és ezt a fellebbezésben sem pótolta. (Kb. 19050 925. P.) 84. Ha a fél rendes gazdasági könyveket vezet és azokat megvizsgálásra fel is ajánlotta, először a könyvekből kell az erdőbirtok évi tiszta jövedelmét kipuhatolni és azután azt megállapítani, hogy ez a jövedelem megfelel-e az állandó átlagos hozadéknak és az így kihozott összeg húszszorosa lesz az erdők értéke. A fél által erdőfelújítás címén tartalékolt összeg nem vonható le, mert az nem tényleg felhasznált kiadás, és mert jövedelemadó szempontjából adómentes tartalékolás nincs. (Kb. 1674 1926. P. sz. Kpj. Dt. XIX. 77.) 85. Ha a fél panaszában semmiféle olyan számszerű adatot nem terjesztett elő, amely alkalmas volna annak igazolására, hogy a nyers házbérjövedelem alapján megbecsült és adóalapul vett érték magasabb volna az ingatlan eladása esetében elérhető vételárnál, — a vagyonadó leszállítása iránti kérelmével elutasítandó. (Kb. 7983/1926. P. sz. Kpj. Dt. XIX. 66.) Társulati adó (1922: XXIV. t.-c.) 86. 1922: XXIV. t.-c. 7. §. Az adókötelezettség megszűnése szempontjából az üzletműködés megszűnésének, nem pedig a a megszűnés cégtörvényszéki bejelentésének napja irányadó. Kb. Az 1922: XXIV. t,-c. 7. §-a értelmében a társulati adókötelezettség annak a hónapnak utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzletműködését végleg megszüntette. Az nem vitás, hogy K. Gézának a társas cégből 1923. augusztus 23-án történt kilépésével ez a közkereseti társaság megszűnt és H. Gábor egyedüli cégtulajdonossal egyéni céggé vált, A társulati adónak kérelmezett törlését a panaszolt határozat azzal a megokolással tagadta meg, hogy a cégnek a jelzett napon történt megszűnése a cégtörvényszéknél csak 1925. január 9-én jelentetett be. A bíróság a panaszt alaposnak találta, mert az előbb felhívott törvényszakasz rendelkezése szerint az adókötelezettség megszűnése szempontjából az üzletműködés megszűnésének, nem pedig e megszűnés cégtörvényszéki bejelentésének a napja irányadó. Az a körülmény pedig, hogy a cég a közkereseti társaság megszűnését a kír. pénzügyigazgatóságnál nem jelentette be, illetőleg késedelmesen jelentette be, alapja lehet az 1922: XXIV. t.^c. 30. és 44. §-ain nyugvó pénzbüntetésnek, de nem lehet indoka az adótörlési kérelem elutasításának. (21051/926. P.) Térfy : Döntvénytár 1927—1928. 5