Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

710 Vég reh aj I < í s / eljáró > B. A végrehajtást szenvedőnek az a panasza, hogy a végrehajtási költségekre irányuló végrehajtás is korlátozandó lett volna azokra az ingatlanokra, amelyekhői a tőkének a behajtása elrendeltetett, nem alapos. Igaz ugyan, hogy a budapesti kir, ítélőtábla 7. P. 1957/11/1926. sz. Ítéletének az a rendelkezése, hogy a pernek költsége a .végrehajtásl szenvedőt korlátlan felelősséggel terheli, mint nem jogerős és nem végrehajtható, itt figyelembe nem jöhet. A végrehajtási költség azonban a végrehajtást szenvedőt a perköltségviselés kérdésétől függetlenül terheli (1881:LX. t.-c. 27. §. 1. bekezdése) és ezért erre a költségre a birói ítélettől függetlenül alkalmazandó az a szabály, hogy a végrehajtást szenvedő a behajtási költségért egész vagyonával szavatol akkor is, ha a tőketartozásért az anyagi magánjog szerint csak korlátoltan felel. De alaptalan a végrehajtást szenvedőnek az a panasza is, hogy a végrehajtás elrendelése előtt foganatosított meghallgatás nak (13. jkv.) a költsége őt nem terheli. Helyes ugyan az az álláspont, hogy a végrehajtást szenvedő csak a szükséges behajtási költségekkel terhelhető, de a követelés engedményezése folytán elrendelt birói meghallgatásnak (1881:X t,-c. 10. ós 13. a költsége is szükséges behajtási lépéssel merült fel. A követelésnek engedményezése maga nem tartozik ugyan a végrehajtási lépések sorába, de oda tartoznak a hitelező e megengedett lépésének a végrehajtásra kiható következései s e következések a hitelező s a késedelmes adós viszonyában feleslegeseknek nem minősíthetők. (1925. febr. 5. P. VII. 486/1927/17. sz ) 1110. Vht. 51., Vhn. 7. §. Ha a szanálás következtében elbocsátott közalkalmazottak nvugdii helyett végkielégítést kapnak, ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdüjal egvenlő elbirálás alá esik. A Vhn. e rendelkezéseit az 1918: XXXII. t.íC. hatályon kivül nem helvezte s ennek helyes ér* telme ma az, bogv a végkielégítési összeg olv mérvben fog* lalható le, amelv mérvben az 1918'XXII. t.*cikk életbe lépte előtt a Vhn. 7. §-ának első bekezdése szerint az illető köz* alkalmazott nyugdija lefoglalható volt. (Btsz. 1926. jan. 16. 14521/1925. sz. Ptt. VII. 127 ) 1111. Ppé. 38. §, Hogv az adós a marasztalási összeget nem előzetes végrehajtás utján, hanem a végrehajtás elkerülése végett önként fizette meg, a Poé. 38. §. ut. bek.?ben foglalt rendelkezés alkalmazását (kártérítés) nem zárja ki. Kisebb kárkamat megítélése az alapon, hogy a pénz nem forgathatása folytán adós ettől esett el. K. A nem vitás tényállás szerint felperes — az alperes által ellene 1916.36 métermázsa buza kiadására inditott perben — az