Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Felülvizsgálat. Pp. 531—543. §§. 681 magáévá teszi az Igazsáügyi Orvosi Tanács oly véleményét, amelynek indokolása a perbeli tényállással össze nem egyez* térhető. (K. 1925. aug. 12. P. 4918/1925. sz.) 1046. Pp. 534. §. Iratellenesség cimén csak olyan tény­megállapításnak a helyessége vagy helytelensége vizsgálható felül, amely ténymegállapítás az iratokból következtetés nélkül eszközölhető (p. o., hogy valamely okiraton mikori keltezés, mely névaláírások láthatók, hogy valamely irat* nak mi a szószerinti tartalma. (K. 1925. márc. 6. P. V. 7298/ 1924. sz.) 1046/a. Iratellenesség. K. Mivel az 1911:1. t.-c. 534. §-ának harmadik bekezdése sze­rint: „tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapítá­sát csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy a megállapítás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével vagy nyil­vánvalólag helytelen következtetéssel történt vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll", — vagyis mivel az iratok tartalmá­val ellentétben álló ténymegállapítás külön van fölemlítve a kö­vetkeztetés utján eszközölt ténymegállapítástól: annálfogva irat­ellenesség cimén nem az olyan tényállás vizsgálható felül, amely tényállás valamely iratnak a tartalma alapján, annak mérlegelése mellett állapíttatott meg, hanem csak az olyan tényállás vizsgál­ható felül, amely valamely iratnak a tartalma alpján, annak mér­legelése nélkül állapíttatott meg.. Ilyen — valamely irat tartalmá­val ellenkező ténymegállapítást pedig alperesek fel sem hoztak. (P. V. 8908/1926. sz.) 1047. Pp. 535. §. A felülvizsgálati tárgyaláson a felperes által tett az a bejelentés, hogy a peres ügy egyességi rendé? zést nyert és ekkép az alperes felülvizsgálati kérelme birói elintézést nem igényel, figyelembe nem vehető, mert a Pp. 187. §*nak szabályai szerint az alperes perbebocsátkozása után a felperes csak az alperes beleegyezésével állhat el a pertől, a felperes egyoldalú bejelentése az alperes által be? adott felülvizsgálati kérelem felülbírálásának akadályául nem szolgálhat. (K. 1926. márc. 3. P. IV. 3302/1924. sz.) 1048. Pp. 543. §. A Pp. 543. §*a értelmében a felebbezési bíróság valamely tanúvallomás mellőzésére vagy elfogadá* sára indokul ismételten nem hozhatja fel azokat az érveket, amelyekből a kir. Kúria körülményes indokolással meg= állapította, hogy okszerűtlenek. Ez azonban nem zárja el a felebbezési bíróságot attól, hogy az okszerűtlen indokolást

Next

/
Thumbnails
Contents