Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Felebbezés. Pp. Í76. §. 673 pontjai alá nem tartozó — perekben abból a szempontból, hogy felebbezésnek van-e helye, a követelés leszállítása esetében a leszállítás után fennmaradó érték az irányadó. Eszerint ugyanis az értékre való tekintettel a községi bíróság elé nem tartozó perekben akkor, ha a felperes keresetét leszállította s a fennmaradó érték a felebbezési értékhatárt meg nem haladja, a felebbezés ki lenne zárva. Ezzel szemben a 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perekben minden esetben — tekintet nélkül az értékre — felebbezést enged a törvény, holott a fentebb kifejtettek szerint a törvény a 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perekkel egyenlő elbánásban kívánja részesíteni a községi bíróság hatásköréből az értékre való tekintettel kivett azokat a pereket, amelyeknél az érték már eredetileg meghaladta az értékhatárt. Minthogy ezek szerint egyfelől a Pp. 476, §. 3. bekezdésében foglalt s a kereset leszállításának esetére vonatkozó rendelkezés s másfelől a törvény egyéb rendelkezései között ellenmondás látszik fennforogni, ezt akként kell kiegyenlíteni, hogy a törvényhozónak az okszerű következtetés utján megállapítható célzata jusson érvényre. A törvényhozónak nyilván nem lehetett az a célja, hogy akkor, amikor a Pp. 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt, a községi bíróság hatásköréből kivett perekben a felebbezést a per tárgyának értékére való tekintet nélkül megengedi, ugyanakkor a pénz fizetésére, munka teljesítésére, vagy ingó dologra irányuló s a községi bíróság hatásköre alól ugyanúgy elvont perekben a felebbezést kizárja csak azért, mert a felperes a keresetét a per folyamán leszállította oly értékre, amely a felebbezési értékhatárt nem haladja meg, holott ily esetben — különösen, ha a per nagy érték iránt indult — a perköltség felől is intézkedő ítélet ellen a felebbezés lehetővé tételéhez a felek fontos vagyoni érdeke fűződhetik. Nem lehetett a törvényhozónak intenciója az, hogy ily esetben a perköltség kérdésében a felebbezést kizárja, azért sem, mert a Pp. 186., illetőleg 423. §-a értelmében a perköltség viselése tárgyában hozott végzés ellen megengedi a jogorvoslatot. Mindezekből következik, hogy a Pp. 476. §. 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a követelés leszállítása után fennmaradó érték az irányadó, a felebbezés szempontjából tekintetbe nem jöhet s így ennek a törvényes rendelkezésnek tulajdonképpen csak az arra utaló 521. §. szempontjából, mint ezt kiegészítő s ehhez tartozó rendelkezésnek van jelentősége. Azokban, a pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben tehát, amelyek az értékre való tekintettel eredetileg nem tartoztak a községi bíróság hatáskörébe, a keresetnek a főkövetelés, illetve a járulékok tekintetében 100 pengőnél kisebb értékre való leszállítása esetében épp ugy meg kell engedni Térfy: Döntvénytár 1927. 43