Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Felebbezés Pp. 476. §. 669 ennek következtében csupán a perköltség felől rendelkező itélet ellen van-e helye felebbezésnek. A kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztositását a Pp. 70. §-ának 2. bekezdése alapján szükségesnek találván, azt a jogegységi tanács elé utalta. III. A Pp. 476. §. 2. bekezdése szerint a járásbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése, vagy ingó dolog iránt inditott perekben hozott iéletei ellen nincs helye felebbezésnek, ha a per tárgyának értéke ötven koronát meg nem halad; ez a korlátozás azonban a 758. 1—6. pontjában felsorolt perekben hozott Ítéletekre nem terjed ki. E szakasz harmadik bekezdése pedig kimondja, hogy a járulékok, ha magukban véve ötven korona értéket meghaladnak, figyelembe veendők és hogy a követelés leszállítása után fennmaradó érték irányadó. Az ekként eredetileg 50 K-ban meghatározott értékhatárt későbbi, a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek módosították. A jelenleg érvényben levő 62.600/1926. I. M. sz. r. 1. §. 5. a) ponja szerint a felebbezési értékhatár 100 pengő. A jogegységi tanács mindenekelőtt azt az álláspontot tette vizsgálat tárgyává, amely a vitás elvi kérdést a Pp. 476. §. 3. bekezdésére való tekintettel azon az alapon tartja eldönthetőnek, hogy a járulék fogalma alá vonja a peres eljárásban felmerült költséget, vagyis a perköltséget is s ehhez képest a felebbezhetőséget attól teszi függővé, hogy a perköltség összege (értéke) meghaladja-e a felebbezési értékhatárt. A Pp. 476. §-a a tekintetben, hogy mi értendő járulékok alatt, utal a 8. §-ra, amely szerint járuléknak kell tekinteni a főkövetelés mellett követelt hasznot — ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is — kárt és költséget. Bár eszerint a Pp. 476. §-ában emiitett járulékok közé a költségek is tartoznak, mindazonáltal a Pp. szóbanlevő rendelkezésének a Pp. egyéb rendelkezéseivel való összevetése arra az eredményre vezet, hogy a 476. §-ban emiitett járulékok fogalmi körébe csak azok a költségek esnek, amelyek valamely követeléssel kapcsolatban a per indítása előtt, vagy a per indítása után, de a peres eljáráson kivül merültek fel, pl. a követelés érvényesítése szempontjából szükségesnek mutatkozó orvosi vizsgálattal felmerült költség. Hogy a Pp. 476. §-ában emiitett járulékok fogalmi körébe a peres eljárásban felmerült költséget a törvény sem akarta belevanni, az kitűnik a 476. §-nak ide vonatkozó miniszteri indokolásából, amely a következőkép szól: „A járulékok, ha 50 K-t meghaladnak, figyelembe veendők, mert nem indokolt, hogy a jelentékeny összegű követelés elvonassék a felebbvitel alól csak azért, mert más követeléssel együtt annak járulékaként érvényesíttetik, holott ha