Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

28 Közigazgatási iigy<>k az ipar szabad ipar. Az építési vállalkozó azonban maga az építési munkákat nem végezheti, illetőleg- nem végeztetheti alkalmazottaival, hanem csupán az illető építőipari munka elvégzésére megfelelő iparengedéllyel bíró önálló iparossal (kőműves stb. iparossal) vagy mesterre], vagy épdtőmesterrel. (80.141/1926. K. M. sz.) 23. 1922:XII. t.sC. 7., 14., 43. §§. Az iparnak özvegyi jogon folytatása. B. M. Az 1922:XII. t.-c. 43. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az ipar álladékában beállott minden változást, ideértve üzletvezető alkalmazását is, 8 nap alatt kell az iparhatóságnál bejeenteni, az iparnak özvegyi jogon való folytatása tekintetéhen alkalmazást nem nyerhet, mert a törvény 7. §-a ebben a tekintetben elérő bejelentési határidőt állapit meg. Miután azonban a törvény 7. §-ának első bekezdésében az életben maradt házastárs részére nyújtott az a kedvezmény, hogy az üzlet átvételét az iparos halála után csak 3 hónap múlva tartozik az iparhatóságnál bejelenteni, a 78.000/1923. K. M. sz. rendelet 14. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések helyes értelme szerint a törvény 14. §-ának 2., 3. és 4. pontjai alatt emiitett iparok tekintetében alkalmazást nem nyerhet, ezeknél az iparoknál az életben maradt házastárs az üzletnek saját szakképzettsége alapján, avagy üzletvezető alkalmazásával való átvételét a törvény 43. §-ában megállapított határidő, azaz 8 nap alatt köteles az iparhátóságnál bejelenteni. (83.215/1926. K. M. sz.) 24. K. M. A meghalt iparos életben maradt házastársa által folytatott üzlet átvételéről szóló bejelentésnek az 1922:XII. t.-c. 7. §-ában megállapított határidőn tul való elmulasztása általában csak a törvény 126. §-ának 1. pontja alatt meghatározott büntetés alkalmazását vonja maga után és a bejelentés nélkül folytatott iparűzésre az iparigazolvány, illetőleg iparengedély nélkül való iparűzésről rendelkező 127. §. 1. pontjában meghatározott megtorlást általában nem lehet alkalmazni. A törvény 14. §-ának 2., 3. és 4. pontjai alatt emiitett iparokat azonban a 78.000—1923. K. M. sz. rendelet 14. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések szerint saját személyében igazolt szakképzettség, vagy szakképzett üzletvezető alkalmazása nélkül az életben maradt házastárs sem folytathatja. Ha tehát a törvény 14. §-ának 2., 3. és 4. pontjai alatt említett iparok valamelyikét az iparos halála után az életben maradt házastárs anélkül gyakorolja, hogy az üzlet átvételét az előirt szakképzettségnek saját személyében való igazolása mellett az iparhatóságnál bejelentette volna, nem csupán az üzlet átvételének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét sérti meg, hanem egyszersmind az iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött ipart jogosulatlanul űzi is. Ennél-