Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

660 Polgári perrendtartás 10 szolgálati év mikép vétessék számításba a nyugdíj megállapításánál. A végrehajtató a felfolyamodásában azt is fejtegette, hogy az 1926:XVI. t.-c.-ben különben sincs olyan rendelkezés, amely az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet végrehajtását gátolná. Az elsőbiróság a végrehajtatónak kielégítési végrehajtási kérelmét elutasító végzését lényegében a végrehajtást szenvedőnek a felfolyamodásában kifejtett és előbb jelzett indokokból hozta meg. A másodbiróság a behajtandó követelés természetét vizsgálta és a kielégítési végrehajtási kérelemnek helyt adott a végrehajtató álláspontjának megfelelően abból az indokból, hogy a behajtandó követelésre tárgyánál fogva az 1926 :XVI. t.-c. nem irányadó. II. Az eldöntendő kérdés elsősorban az, hogy az 1926 :XVI. t.-c. életbelépése előtt hozott nem jogerős, de előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet végrehajtását az 1926:XVI. t.-c. rendelkezése kizárja-e, mert egyébként az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet a Pp. 31. §-ának 4. pontja szerint végrehajtható közokirat és igy annak alapján a kielégítési végrehajtást el kell rendelni. Az 1926 :XVI. t.-c. nem foglal magában olyan rendelkezést, amely a Pp. 31. §. 4. pontja értelmében való eljárást az idézett törvény rendelkezése alá eső perekben kizárná. Ily rendelkezést sem a törvény 14., sem 19. §-ának szövegéből következtetni nem lehet. A törvény rendelkezései általában az átértékelés érdemére vonatkoznak és a 14. §. is az átértékelés mértékének anyagi jogszabályaival kapcsolatos, amennyiben meghatározza az átértékelés viszszaható erejét és az ez alól való kivételeket. Mindezek a rendelkezések azt határozzák meg, hogy jogérvényesen mennyi járandóság illeti a jogosítottat. A 14. utolsó bekezdése említi az arányszám szerint járó járandóság jogérvényes megállapításáig fizetendő méltányos előleget. A 19. §. foglalkozik az előleg mértékének meghatározásával. A 19. §. határozottan akkép rendelkezik, hogy átértékelést tartalmazó végrehajtható ítélet esetén az előleg mértékét megállapítani nem kell. Ebből a rendelkezésből éppen arra kell következtetni, hogy a törvény a végrehajtható ítéleteknek hatályát érinteni nem kívánta. De ha a 19. §-ban ez a rendelkezés nem is foglaltatnék, az előzetes végrehajthatóság hatályát érintetlennek kell tekinteni, mert ha a törvény ilyen irányban kivánt rendelkezni és ezzel egy másik törvény hatályát érinteni célozta, — ez irányban határozott rendelkezést tartalmazna. Ilyen rendelkezés azonban a törvényben nincsen. Az a körülmény, hogy az arányszám következtében a magánalkalmazott nyugdija végérvényesen az előzetesen végrehajtható Ítélet rendelkezésétől esetleg eltérően fog megállapittatni, tehát, hogy