Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

658 Polgári perrendtartás peresfelek társadalmi, vagyoni és kereseti viszonyait figye* lembe véve, mekkora az az összeg, amely a változott gazda* sági viszonyok mellett a felperes megélhetésének a biztositá* sára feltétlenül szükséges és amelyet az alperes a saját és hozzátartozói eltartásának veszélyeztetése nélkül megfizet* het. (K. 1925. okt. 2. P. III. 5612/1924. sz. Pjdt. XI. 32.) 1012. Pp. 413. §. Tartásdíjnak a teljes átértékelést mégha* ladó mértékben való felemelése. K. N. N. örökhagyó az 1911. évi december hó 16-án kelt végrendeletében s az ezt módosító 1915. évi június hó 11-én kelt fiókvégrendeletében annak az előrebocsátásával, hogy az alperes özvegyi jogának megszorítására vonatkozó jogával élni kiván, az alperesnek özvegysége tartamára lakást és évi 9000 korona tartásdijat rendelt. N. N. 1919. évi július hó 17-én elhalálozván, a hagyaték felett 1919. évi december hó 10. napján tartott tárgyaláson egyfelől az özvegy (a felperes), másfelől az általános örökös (alperes) között egyesség jött létre, amely szerint az utóbbi arra kötelezi magát, hogy özvegyi tartásdíj fejében a végrendeletileg évi 9000 koronában megszabott tartásdíj helyett visszamenőleg 1919. évi augusztus hó 1-étől kezdődően évenként 36.000 koronát fizet az özvegynek. A szóbanlevő egyesség megkötése alkalmával a felperes illő megélhetésének biztosítása szempontjából tehát a felek az évi 36.000 koronát tartották megfelelőnek, figyelembe véve nyilván azt, hogy abban az időben a felperes még a 4. alatti kimutatásban feltüntetett vagyonnal rendelkezett. Egymagában az a körülmény, hogy az egyesség megkötése alkalmával sem a felperes, sem az ügyvédje a gazdasági helyzetet akkor még nem volt képes kellőkép áttekinteni s az átértékelés kérdése sem volt még tisztázva, —• nem szolgálhat még jogos alapul arra, hogy a szóbanlevő egyesség tévedés cimén érvénytelenittessék. Nem lehet továbbá az egyességet a felebbezési bíróság Ítéletében helyesen felhozott okokból hatálytalannak kimondani gazdasági lehetetlenülés cimén sem. A felperes csak az egyességben meghatározott tartásdíj megfelelő felemelését kérheti azon az alapon, hogy azok a körülmények, amelyek az egyesség megkötésekor a tartásdíj összegének megállapításánál irányadók voltak, azóta lényegesen megváltoztak. Már pedig az egyesség megkötése óta nemcsak a korona értéke romlott le előre nem is sejtett mértékben, hanem jelentékenyen megrosszabbodtak a felperes vagyoni viszonyai is, amennyiben a 4. alatti kimutatás szerint a felperes az értékálló vagyonának nagyrészét, nevezetesen két házát, az egyességet követő években