Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Csődönkivüli kény szer egyezség 619 rosan magyarázandó rendelkezései mondanak ellent, hanem a rendeletnek e kötelezettségek teljesítését és a követelés végrehajtását tárgyazó 22., 28. és 62. §-ai is. A 22. ugyanis csupán azt teszi a teljesítés szempontjából a vagyonfelügyelő kötelességévé, hogy az átvett pénzösszegekből a 30., 31. §-ban felsorolt kötelezettségeket az eljárás rendjén, amennyiben lejártak, maga teljesítse, amennyiben pedig le nem jártak, a lehetőség szerint biztositsa. A 28. §. 4. bekezdése az előnyös kielégítésre igényt tartó hitelezőt a követelés bejelentésére s igénye jogalapjának a közlésére kötelezi a 62. §. felhívásával; a 62. §. pedig csupán az egyesség alapján adja meg a bejelentett követelésre a kielégítési vagy biztosítási végrehajtás kérésének a jogát. Minthogy ezek szerint az a körülmény, hogy a behajtani kívánt követelés esetleg a Ke. 31. §-ában emiitett követelések közé sorozandó, nem alkalmas arra, hogy a 18. §-ban felállított végrehajtási tilalom alól a 18. és 19. §§-okban felsorolt kivételeken tulmenőleg kivétessék, minthogy adós ellen a kényszeregyességi eljárás 1925. évi március hó 31-én indíttatott meeg, és azt megelőzőleg végrehajtható követelése erejéig a 18. 4—6. pontja szerinti külön kielégítési jogot nem szerzett; javára 1925 október folyamán végrehajtás foganatosítható nem volt; amennyiben az foganatosíttatott, a végrehajtási cselekményt mint törvényellenest megsemmisíteni kellett. (1925. dec. 31, 14150/1925. sz.) 910. R. 21. §. A végrehajtás elrendelésének tilalma nem alkalmazandó: az első bekezdésben felsorolt követelésekre (munka* bérek legfeljebb havi 160 pengő erejéig, nyugdij legfeljebb havi 80 pengő erejéig), ha azok külön kielégitési joggal biz* tositva nincsenek is, tehát megengedi a végrehajtást az adós bármely vagyonára; a hatodik bekezdésben megjelölt követelések (köztartozás, tartásdij) 'tekintetében és pedig az itt emiitett tar* tási követelés tekintetében — a 20. §. utolsó bekezdésének korlátai között — megengedi a végrehajtást az adós ama javaira vagy jogaira, melyekre a megjelölt követelések ja* vára az egyességi eljárás megindítása után szeretetett is a külön kielégitési jog; megengedi a végrehajtás elrendelését a külön kielégitési iog tárgyára mindazokban az esetekben, mikor a hitelező követelésére az eljárás meginditását illetőleg az egyességi aiánlat benvujtását megelőzően több mint két hónappal külön kielégitési jogot szerzett. (K. Pk. V. 6400/1926. sz. Ptt. VIII. 21.)