Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

616 Csődjog megállapodásszerű lejárati naphoz köteles alkalmazkodni. (K. 1927. márc. 8. P. VII. 4340/1926. sz.) Csődjog. (1881:XVIl t.-c = Cst) 904. Cst. 27. §. A megtámadhatatlanul szerzett biztosi* tási végrehajtási zálogjog következményeként a válságos idő alatt foganatosított kielégítési végrehajtás nem támadható meg. K. Az irányadó tényállás szerint alperes 1924 szeptember 11-én vezetett a közadós ellen ennek ingó s ingatlan vagyonára biztosítási végrehajtást, helyes a felebbezési bíróság Ítéletében felhozott indokokból az a döntése, hogy alperesnek ezen végrehajtási cselekménye a Cst. 27. §. 2. pontjában megszabott egyéb előfeltételek hiányában a hitelezőkkel szemben nem hatálytalanítható, s hogy a biztosítási végrehajtás hatályának épségben tartása következményeként az utóbb — a válságos idő alatt — foganatosított kielégítési végrehajtás s illetve ennek folyományaként az előjegyzett zálogjog igazolásául szolgáló bekebelezés és végrehajtási jog feljegyzése sem hatálytalanítható, mert ennek joghatálya a biztosítási végrehajtás foganatosításának mint az ingó és ingatlan zálogjog tényleges megszerzésének idejére, amely a Cst. 27. §. 2. pontjára alapított megtámadásnál egyedül irányadó, hat vissza. (1927. márc. 23. P. VII. 4868/1926. sz.) 905. Cst. 42. §. Visszakövetelési igény kényszeregyességi eliárás alatt lévő adós ellen — követelésekre is érvénye? sithető. K. Cst. 42. és következő szakaszának helyes értelme szerint visszakövetelési igény érvényesíthető nem csupán testi, hanem testetlen dolgokra —• jogokra, követelésekre — vonatkozóan is, amelyek a tömegben találtatnak, de nem az adóséi. A törvény rendelkezése tehát nem zárja ki azt, hogy a felperes a nem vitás tényállás szerint csődönkivüli kényszeregyesség joghatálya alatt álló alperessel szemben az ez ellen folyt eljárásra irányadó 4070/1915. M. E. sz. rendelet 67. §-a és a Cst. 42. §-a alapján visszakövetelési igényt érvényesíthessen azon az alapon, hogy az alperesnek egyes követeléseit a kényszeregyességi eljárás joghatályának beállta előtt az alperestől engedmény utján megszerezte, i 1 ! . A felek megállapodását magában foglaló B) és C) alatti okiratok tartalma szerint azonban alperesi követeléseknek felperesre való átruházása, engedményezése nem történt meg, mert az okira-